Kulcskülönbség - Pozitivizmus vs Logikai Pozitivizmus
A pozitivizmus egy filozófiai elmélet, amely szerint minden pozitív tudás természeti jelenségeken, azok tulajdonságain és viszonyain alapszik, amelyeket az empirikus tudományok igazoltak. A logikai pozitivizmus a pozitivizmusból kialakult elmélet, amely szerint minden értelmes állítás analitikus vagy meggyőzően ellenőrizhető. Így a pozitivizmus és a logikai pozitivizmus közötti legfontosabb különbség történelmükön és egymásra gyakorolt befolyásukon alapul.
Mi a pozitivizmus?
A pozitivizmus az a filozófiai elmélet, amely szerint csak a hiteles tudás áll tudományos tudományos ismeretként, és a tudás csak tudományos megerősítési elméletekből származhat tudományos módszerekkel. A tudományos módszerek itt megfigyelhető, mérhető és empirikus bizonyítékokon alapuló tények vizsgálatára utalnak, amelyekre az érvelés és a logika elvei vonatkozhatnak. Így ez az elmélet csak tudományosan és empirikusan ellenőrizhető tényeket fogad el tudásként.
A pozitivizmus doktrínáját a XIX. Században Auguste Comte francia filozófus dolgozta ki. Kijelentette, hogy a világ az igazra való törekvés három szakaszában halad előre: teológiai, metafizikai és pozitivista. Comte azon a véleményen volt, hogy a teológiát és a metafizikát a tudományok hierarchiájával kell felváltani.
A pozitivizmus szemléletében hasonló a szcientizmushoz, és szorosan kapcsolódik a naturalizmushoz, a redukcionizmushoz és a verifikizmushoz is. A pozitivizmus később különféle kategóriákra is felágazódott, mint például a jogi pozitivizmus, a logikai pozitivizmus és a szociológiai pozitivizmus.
August Comte
Mi a logikai pozitivizmus?
A logikai pozitivizmus a logika és az ismeretelmélet elmélete, amely a pozitivizmusból fejlődött ki. Ezt az elméletet logikai empirizmusnak is nevezik. Ezen elmélet szerint minden emberi tudásnak logikai és tudományos alapokon kell alapulnia. Így egy állítás csak akkor válik értelmessé, ha vagy tisztán formális, vagy képes empirikus igazolásra. Sok logikai pozitivista teljesen elutasítja a metafizikát azon az alapon, hogy az ellenőrizhetetlen. A legtöbb korai logikai pozitivista támogatta a jelentés igazolhatósági kritériumát, és úgy vélte, hogy minden tudás logikai következtetésen alapszik egyszerű, „megfigyelhető tényeken alapuló„ protokoll-mondatokból”. A metafizikával való szembenállás és a jelentés ellenőrizhető kritériuma a logikai pozitivizmus fő jellemzői.
Moritz Schlick, a logikai pozitivizmus alapító atyja
Mi a különbség a pozitivizmus és a logikai pozitivizmus között?
Definíció: (a Merriam-Webster szótárból)
A pozitivizmus egy olyan elmélet, miszerint a teológia és a metafizika a tökéletlen ismeretmódok korábban, és hogy a pozitív ismeretek természeti jelenségeken, azok tulajdonságain és viszonyain alapulnak, amelyeket az empirikus tudományok igazoltak.
A logikai pozitivizmus egy 20. századi filozófiai mozgalom, amely szerint minden értelmes állítás vagy elemző, vagy meggyőzően ellenőrizhető, vagy legalábbis megfigyeléssel és kísérletekkel megerősíthető, és ezért a metafizikai elméletek szigorúan értelmetlenek.
Történelem:
A pozitivizmus alakult előtt 20 th században.
Logikai pozitivizmus alakult ki a pozitivizmus, a 20 th században.
Kép jóvoltából:
„Auguste Comte”: Ron Bolender (Public Domain) a Commons Wikimedia-n keresztül
„Schlick ülés” (Public Domain) a Commons Wikimedia segítségével
