Fő különbség - Biológiailag lebomló és nem biológiailag lebontható
A „biológiailag lebomló” és a „nem biológiailag lebontható” kifejezések leírják az anyag természetes anyagokkal történő lebomlási képességét. A „bio” kifejezés magában foglalja a bomló anyag biológiai jellegét, és természetes anyagok, például víz, ultraibolya sugarak, oxigén, ózon stb., Vagy egy mikroorganizmus, például baktériumok, gombák stb. Ezt a két kifejezést biológiailag lebontható és nem biológiailag lebontható gyakran használják a környezetszennyezéshez kapcsolódó anyagokkal együtt. A biológiailag lebomló és a nem biológiailag lebomló anyagok közötti fő különbség az, hogy a biológiailag lebomló anyagokat természetes anyagok felhasználásával bomolhatják le, míg a nem biológiailag lebomló anyagokat nem. Ez a cikk tovább ismerteti a biológiailag lebomló és a biológiailag nem lebontható anyagok közötti különbséget.
Mit jelent a biológiailag lebomló?
A biológiailag lebomló anyagok azok az anyagok, amelyek természetes anyagok, például baktériumok, gombák, ultraibolya sugarak, ózon, oxigén, víz, stb. Segítségével lebonthatók. A bomlás a komplex szerves anyagok egyszerű egységekre bontására utal. Ezek az egyszerű egységek különböző táplálékot nyújtanak a talajba. A biológiailag lebomló anyagok általában nem mérgezőek, és nem maradnak fenn sokáig a környezetben. Ezért ezeket nem tekintik környezeti szennyező anyagoknak. A biológiailag lebomló anyagok példái közé tartozik minden olyan anyag, amely természetes anyagokból áll, például növényi vagy állati eredetű anyagból. A biológiailag lebomló anyagokat környezetbarátnak is nevezik, mivel nem károsítják a környezetet. Ezen vegyületek környezetbarát jellege miatta tudósok most biológiailag lebomló anyagokat próbálnak előállítani nem biológiailag lebontható társaik alternatívájaként. Ilyen termékek lehetnek biológiailag lebomló műanyagok, polimerek és háztartási mosószerek.
Mit jelent a nem biológiailag lebomló?
A nem biológiailag lebomló anyagok azok az anyagok, amelyek nem bomlanak le természetes folyamatok útján. Így ezek az anyagok hosszabb ideig maradnak a környezetben bomlás nélkül. A széles körben előállított, nem biológiailag lebomló anyagok példái közé tartoznak a műanyagok, a polietilén, a fémhulladék, az alumínium dobozok, az üvegpalackok stb. Ezek az anyagok nem környezetbarát anyagok, mert közvetlen környezetszennyezőként hatnak. Az alacsony gyártási költség és a kényelmes kezelés ezen anyagok napi használatának fokozásához vezetett. Emiatt ezek a nem biológiailag lebomló anyagok sok országban óriási környezeti kérdéssé váltak, különösen a fejlődő országokban. A nem biológiailag lebomló anyagok, például a fémanyagok többsége különféle veszélyes problémákat okoz a természetes víztestek és a talaj szennyezésével. A „három R” koncepciót bevezették a meglévő nem biológiailag lebomló anyagok fő megoldásaként. A koncepció szerint a csökkentés, az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás az elsődleges megoldás a nem biológiailag lebomló anyagok terhének csökkentésére, amelyek már a környezetünkben is voltak. Ezenkívül számos alternatív biológiailag lebomló anyagot tesztelnek az új, nem biológiailag lebontható anyagok termelésének csökkentése érdekében.
Mi a különbség a biológiailag lebomló és a nem biológiailag lebomló között?
Biológiailag lebontható és nem biológiailag lebontható:
Biológiailag lebontható: A biológiailag lebomló anyagok azok az anyagok, amelyeket természetes bomlást elősegítő anyagok, például víz, oxigén, mikroorganizmusok stb. Lebonthatnak.
Nem biológiailag lebomló: A nem biológiailag lebomló anyagok azok az anyagok, amelyeket a környezetben rendelkezésre álló természetes anyagok nem tudnak lebontani.
Biológiailag lebontható és nem biológiailag lebontható jellemzők:
Toxicitás:
Biológiailag lebomló: A biológiailag lebomló anyagok általában nem mérgezőek és környezetbarátak.
Nem biológiailag lebomló: A nem biológiailag lebomló anyagok általában mérgezőek és nem környezetbarátak.
Bomlás:
Biológiailag lebomló: A biológiailag lebomló anyagok néhány nap vagy hónap alatt lebomlanak
Nem biológiailag lebomló: A nem biológiailag lebomló anyagok lebomlása évtizedeket vehet igénybe, és soha nem is bomlik le.
Megoldás:
Biológiailag lebontható: Nincs speciális módszer a biológiailag lebomló anyagok számának csökkentésére, mivel vannak természetes anyagok, amelyek lebontják.
Nem biológiailag lebontható: A csökkentés, az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás jelent megoldást a meglévő nem biológiailag lebomló anyagok hatásának csökkentésére.
Példák:
Biológiailag lebontható: Ilyenek például a növényi és állati eredetű anyagok, mint a fa, gyümölcsök, levelek, húsok, Nem biológiailag lebontható: Ilyenek például a fémhulladék, mérgező vegyi anyagok, mosószerek,
