Különbség Az Intel Atom és Az Intel Celeron Között

Tartalomjegyzék:

Különbség Az Intel Atom és Az Intel Celeron Között
Különbség Az Intel Atom és Az Intel Celeron Között

Videó: Különbség Az Intel Atom és Az Intel Celeron Között

Videó: Különbség Az Intel Atom és Az Intel Celeron Között
Videó: Сравнение Intel Atom X5-Z8350 и Celeron n3350 на примере Digma E603 2024, November
Anonim

Intel Atom vs Intel Celeron

Az Intel Atom és az Intel Celeron között számos különbséget lehet azonosítani, bár a teljesítmények összehasonlíthatók. Az Intel a világ vezető processzorgyártója, és többféle processzort gyártanak. Az Intel Atom és az Intel Celeron kettő közülük. Az Intel Atom egy kicsi processzor, amely rendkívül alacsony feszültségen működik. Ennélfogva alacsony az energiafogyasztása, ezért hordozható eszközökben használják, például mobiltelefonokban, ultrabookokban és táblagépekben. A Celeron egy költségvetési processzor-sorozat, ahol az Intel csúcskategóriás processzorainak, például az i sorozatú processzoroknak a költségvetési kiadása. A Celeron teljesítménye általában alacsonyabb, mint az Intel i sorozatú processzoroké, de az Atom processzorokhoz képest nem lenne jelentős különbség. A Celeron processzorok energiafogyasztása magas, mivel céljuk a PC-kben történő felhasználás.

Mi az Intel Atom?

Az Intel Atom egy mikroprocesszoros sorozat, amelyet az Intel gyártott, és ezt a processzor-sorozatot több évvel ezelőtt, 2008-ban vezették be. Az Intel Atom gyártása a mai napig is megtörténik. Az Intel Atom processzorok rendkívül alacsony feszültségű processzorok, ahol az energiafogyasztás minimális. Ezért ezeket a processzorokat széles körben használják hordozható eszközökben, például táblagépekben, telefonokban és ultrakönyvekben, ahol az akkumulátor élettartama kritikus fontosságú tényező. Az első Atom sorozat kódneve Silverthorne volt, amelyet 45 nanométeres technológiával állítottak elő. Egymagos processzor volt, és az energiafogyasztás 2W körül volt. Aztán jött a Lincroft sorozat, majd Diamondville sorozatban az Intel bevezette az Atom processzor 64 bites utasításkészletét. Aztán a következő évekbensok fejlesztés történt, és a jelenlegi Intel Atom processzorok négymagos processzorok, mindegyik magonként egy szálon. Körülbelül 2 MB gyorsítótárral rendelkeznek. Minden mag maximum 2 GHz-es maximális frekvenciára képes felmenni, de ez az adott processzor típusától függ. A támogatott memória maximális mérete 1 GB, 2 GB vagy 4 GB lehet, és ez a processzor adott típusától függ.

Különbség az Intel Atom és az Intel Celeron között
Különbség az Intel Atom és az Intel Celeron között

Mi az Intel Celeron?

Az Intel Celeron egy mikroprocesszoros sorozat, amelyet az Intel gyárt. Ez a sorozat sokkal régebbi, mint az Atom sorozat, ahol a bevezetés 1998-ban történt. Az Atom-sorozathoz hasonlóan a Celeron gyártása még most is megtörténik. Ezt a processzor-sorozatot a költségvetési számítógépekre célozták. A Celeron processzor teljesítménye jelentősen alacsony, összehasonlítva a csúcskategóriás Intel processzorral. Vegyünk például egy jelenlegi Celeron processzort és egy hasonló gyakoriságú Core i sorozatú processzort. A Celeron processzor szintén ugyanazon a technológián alapul, amelyet az i sorozat gyárt, de a Celeron processzor teljesítménye sokkal kisebb. Ennek fő oka a kisebb gyorsítótár memória a Celeron processzorokban. A Celeron processzorokban a fejlett funkciókat is letiltották, ami szintén jelentős teljesítménycsökkenést okoz. De,az Atom processzorral összehasonlítva nem lenne jelentős különbség a teljesítményben. Az első Celeron processzor, amelyet 1998-ban mutattak be, az Intel Pentium II processzoron alapult. 250 nm-es technológiával készült és egymagos processzor volt. Covington kódnév alá került. Akkor a technológia fejlődött, és most még négymagos Celeron processzorok is vannak. Jelenleg az Intel Celeron processzorok számos modellje létezik, ezért a specifikációban nagy a választék. A gyorsítótár mérete általában 512 KB és 2 MB között változik. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz-től 2,8 GHz-ig terjedő processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is.nem lenne jelentős különbség a teljesítményben. Az első Celeron processzor, amelyet 1998-ban mutattak be, az Intel Pentium II processzoron alapult. 250 nm-es technológiával készült és egymagos processzor volt. Covington kódnév alá került. Aztán a technológia fejlődött, és most még négymagos Celeron processzorok is vannak. Jelenleg az Intel Celeron processzorok számos modellje létezik, ezért a specifikációban nagy a választék. A gyorsítótár mérete általában 512 KB és 2 MB között változik. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz-től 2,8 GHz-ig terjedő processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is.nem lenne jelentős különbség a teljesítményben. Az első Celeron processzor, amelyet 1998-ban mutattak be, az Intel Pentium II processzoron alapult. 250 nm-es technológiával készült és egymagos processzor volt. Covington kódnév alá került. Aztán a technológia fejlődött, és most még négymagos Celeron processzorok is vannak. Jelenleg az Intel Celeron processzorok számos modellje létezik, ezért a specifikációban nagy a választék. A gyorsítótár mérete általában 512 KB és 2 MB között változik. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz és 2,8 GHz közötti processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is. Az első Celeron processzor, amelyet 1998-ban mutattak be, az Intel Pentium II processzoron alapult. 250 nm-es technológiával készült és egymagos processzor volt. Covington kódnév alá került. Aztán a technológia fejlődött, és most még négymagos Celeron processzorok is vannak. Jelenleg az Intel Celeron processzorok számos modellje létezik, ezért a specifikációban nagy a választék. A gyorsítótár mérete általában 512 KB és 2 MB között változik. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz és 2,8 GHz közötti processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is. Az első Celeron processzor, amelyet 1998-ban mutattak be, az Intel Pentium II processzoron alapult. 250 nm-es technológiával készült és egymagos processzor volt. Covington kódnév alá került. Aztán a technológia fejlődött, és most még négymagos Celeron processzorok is vannak. Jelenleg az Intel Celeron processzorok számos modellje létezik, ezért a specifikációban nagy a választék. A gyorsítótár mérete általában 512 KB és 2 MB között változik. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz és 2,8 GHz közötti processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is. Aztán a technológia fejlődött, és most még négymagos Celeron processzorok is vannak. Jelenleg az Intel Celeron processzorok számos modellje létezik, ezért a specifikációban nagy a választék. A gyorsítótár mérete általában 512 KB és 2 MB között változik. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz-től 2,8 GHz-ig terjedő processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is. Aztán a technológia fejlődött, és most még négymagos Celeron processzorok is vannak. Jelenleg az Intel Celeron processzorok számos modellje létezik, ezért a specifikációban nagy a választék. A gyorsítótár mérete általában 512 KB és 2 MB között változik. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz és 2,8 GHz közötti processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz-től 2,8 GHz-ig terjedő processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is. Az órajel nagymértékben függ attól a modelltől is, ahol 1 GHz-től 2,8 GHz-ig terjedő processzorok vannak. Ha figyelembe vesszük a magok számát, vannak egymagos processzorok, kétmagos processzorok és négymagos processzorok is.

Intel Atom vs Intel Celeron
Intel Atom vs Intel Celeron

Mi a különbség az Intel Atom és az Intel Celeron között?

• Az Intel Atom sorozatot 2008-ban vezették be, de az Intel Celeront már korábban bemutatták; 1998-ban vezették be. Mindkét sorozat gyártása a mai napig folytatódik.

• Az Intel Atom processzorok rendkívül alacsony feszültségű processzorok, ahol az energiafogyasztás rendkívül alacsony. Az Intel Celeron processzorok a normál processzorfeszültségen dolgoznak, és energiafogyasztásuk magas.

• Az Intel Atom processzort hordozható eszközökben, például ultrabookokban, táblagépekben és telefonokban használják. Az Intel Celeron processzorok célja a költségvetésű személyi számítógépek.

• A jelenlegi Intel Atom processzorok gyorsítótára 2 MB. De a Celeron sorozatban különféle módok vannak, ahol a gyorsítótár memóriája 512 KB és 2 MB között mozog.

• Az Atom processzorok által támogatott memória maximális mennyisége alacsony, míg ez a Celeron processzoroknál magas.

• Az Atom processzorok mérete általában kisebb, mint a Celeron processzoroké.

Összegzés:

Intel Atom vs Intel Celeron

Az Intel Atomot mobil eszközökhöz, például telefonokhoz, táblagépekhez és ultrakönyvekhez használják. Az Atom processzor energiafogyasztása valóban alacsony, mivel rendkívül alacsony feszültségű processzorról van szó, és a chip mérete is nagyon kicsi. A Celeron sorozat olyan költségvetési processzor, amely olyan csúcskategóriás processzorokon alapul, mint a core i sorozatú processzorok. Energiafogyasztásuk magas, és állítólag költségvetési személyi számítógépeken használják. Bár a Celeron processzor teljesítménye alacsonyabb, mint egy csúcskategóriás asztali processzor, az Atom processzorhoz képest nem lenne jelentős különbség.

Képek jóvoltából:

  1. Intel Atom by Köf3 (CC BY-SA 3.0)
  2. Intel Celeron, Appaloosa (CC BY-SA 3.0)

Ajánlott: