Valószínűség vs statisztika
A valószínűség az esemény bekövetkezésének valószínűségét méri. Mivel a valószínűség számszerűsített mérték, matematikai háttérrel kell fejleszteni. Pontosabban, a valószínűségnek ezt a matematikai felépítését valószínűségelméletnek nevezik. A statisztika az adatok gyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének, értelmezésének és bemutatásának fegyelme. A legtöbb statisztikai modell kísérleteken és hipotéziseken alapul, és a valószínűség beépül az elméletbe, hogy jobban megmagyarázza a forgatókönyveket.
További információ a Valószínűségről
A valószínűség fogalmának egyszerű heurisztikus alkalmazása szilárd matematikai alapot kap axiomatikus definíciók bevezetésével. Ebben az értelemben a valószínűség a véletlenszerű jelenségek vizsgálata, ahol a véletlen változókban, a sztochasztikus folyamatokban és az eseményekben központosul.
Valószínűség szerint egy előrejelzés készül egy általános modell alapján, amely kielégíti a probléma minden szempontját. Ez lehetővé teszi a bizonytalanság és az események bekövetkezésének valószínűségének számszerűsítését a forgatókönyvben. Valószínűségelosztási függvényekkel írják le az összes lehetséges esemény valószínűségét a vizsgált problémában.
A valószínűség egy másik vizsgálata az események okozati összefüggése. A Bayes-i valószínűség leírja a korábbi események valószínűségét az események által okozott események valószínűsége alapján. Ez a forma hasznos a mesterséges intelligenciában, különösen a gépi tanulási technikákban.
További információ a statisztikáról
A statisztikát a matematika egyik ágának és tudományos háttérrel rendelkező matematikai testnek tekintik. Az alapok empirikus jellege és alkalmazásorientált használata miatt nem minősül tiszta matematikai tantárgynak.
A statisztika támogatja az adatok gyűjtésére, elemzésére és értelmezésére vonatkozó elméleteket. A leíró statisztikák és a következtetési statisztikák a statisztikák egyik fő felosztásának tekinthetők. A leíró statisztika a statisztika azon ága, amely mennyiségileg írja le az adatkészlet főbb tulajdonságait. Az inferenciális statisztika a statisztika azon ága, amely a mintából nyert, véletlenszerű, megfigyelési és mintaváltozatoknak kitett adatokból következtetéseket von le az érintett populációról.
A leíró statisztikák összefoglalják az adatokat, míg a következtetési statisztikák segítségével előrejelzéseket és előrejelzéseket készítenek általában arról a populációról, amelyből a véletlenszerű mintát választották.
Mi a különbség a valószínűség és a statisztika között?
• A valószínűség és a statisztika két ellentétes folyamatnak, vagy inkább fordított folyamatnak tekinthető.
• A valószínűségelmélet segítségével a rendszer véletlenszerűségét vagy bizonytalanságát a véletlenszerű változói segítségével mérjük. A kidolgozott átfogó modell eredményeként megjósolható az egyes elemek viselkedése. De a statisztikákban kevés megfigyelést használnak egy nagyobb halmaz viselkedésének előrejelzésére, míg valószínűség szerint korlátozott megfigyeléseket választanak véletlenszerűen a populációból (a nagyobb halmaz).
• Világosabban kijelenthető, hogy a valószínűségelmélet segítségével az általános eredmények felhasználhatók az egyes események értelmezésére, a populáció tulajdonságait pedig egy kisebb halmaz tulajdonságainak meghatározására. A valószínűségi modell szolgáltatja a populációra vonatkozó adatokat.
• A statisztikákban az általános modell konkrét eseményeken alapul, és a minta tulajdonságait használják a populáció jellemzőinek levonására. A statisztikai modell a megfigyeléseken / adatokon is alapul.
