Elülső agyalapi mirigy vs a hátsó hipofízis
Az agyalapi mirigy súlya körülbelül 500 mg és 900 mg között van, és közvetlenül a harmadik kamra alatt fekszik, és közvetlenül a spenoidalis sinus felett a sella turcica-ban (török nyereg). Az agyalapi mirigyek és a hipotalamusz együttesen az endokrin rendszer fő szabályozójaként működnek. Az ezen szervek által kiválasztott hormonok együttesen ellenőrzik a fontos homeosztatikus és metabolikus funkciókat, mint például a szaporodás, a növekedés, a laktáció, a pajzsmirigy és a mellékvesék fiziológiája, valamint a víz homeosztázisát. Az agyalapi mirigy két lebenyből áll; belső hipofízis és hátsó hipofízis. Bár két lebeny különböző embrionális szövetekből származik, a hipotalamusz szabályozza az agyalapi mirigy hormonjainak szekrécióját. Az agyalapi mirigy hormonjai, amelyeket vagy az agyalapi mirigy termel, vagy tárol, megváltoztatják a perifériás endokrin szervek aktivitását.
Elülső agyalapi mirigy
Az agyalapi mirigy elülső része saját hormonokat termel, de szekréciójukat a hipotalamusz szabályozza. Az agyalapi mirigy hormonjai fehérjék és glikoproteinek, beleértve a szomatotrop hormonokat (növekedési hormon (GH) és prolaktin) és a glikoprotein hormonokat (luteinizáló hormon (LH), tüszőstimuláló hormon (FSH) és a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH)). A hipotalamuszban található neuronok szabályozó tényezőket szabadítanak fel. Ezeket a tényezőket a hipotalamusz-hipofízis portálrendszer viszi az agyalapi mirigy elülső szakaszába, ahol szabályozzák az agyalapi mirigy elülső hormonjainak felszabadulását. Ezért nincs közvetlen idegi kapcsolat a hipotalamusz és a belső agyalapi mirigy között. Az agyalapi mirigy elülső része sejttípusok gyűjteményéből áll, amelyek mindegyike specifikus ingerekre reagál és specifikus hormonokat szabadít fel a szisztémás keringésbe.
Hátsó agyalapi
A hátsó hipofízis közvetlenül a hipotalamusz alatt fekszik, és az agyalapi mirigy szárán keresztül kapcsolódik a hipotalamuszhoz. A hátsó hipofízis, amely a hátsó hormonokat választja ki, gliaszövetből és axonális végekből áll. Alapvetően hormonokat tárol, amelyek szintetizálódnak a hipotalamuszban lévő szupraoptikus és paraventrikuláris idegsejtek testében. Nem termeli a saját hormonjait, ellentétben az agyalapi mirigy elülső részével. Az agyalapi mirigy hátsó része csak két hormont választ ki; antidiuretikus hormon (ADH), amely a plazma térfogatát szabályozza, és az oxiticin, amely befolyásolja a méh összehúzódását és a laktációt.
Mi a különbség az agyalapi mirigy elülső és hátsó része között?
• Az agyalapi mirigy az ektodermális szövetből származik, míg a hátsó hipofízis a diencephalon hasi felületéből származik.
• Az agyalapi mirigy előállítja a saját hormonjait, míg a hátsó hipofízis a hipotalamuszban eredetileg termelt hormonokat tárolja.
• Az agyalapi mirigy szekretálja a GH, a prolaktin, az LH, az FSH és a TSH hormonokat, míg a hátsó hipofízis az ADH és az oxiticin hormonokat.
• Az elülső hipofízis erősen vaszkularizált, mint a hátsó hipofízis.
