Halogén vs Xenon
A periódusos rendszer különböző elemeinek eltérő tulajdonságai vannak, de a hasonló tulajdonságú elemeket összerakják és csoportokká teszik.
Halogén
A halogének a nem fémek sorozata a periódusos rendszer 17. csoportjában. A fluor (F), a klór (Cl), a bróm (Br), a jód (I) és az astatin (At) a halogénatom. A halogének mindhárom állapotban szilárd anyagok, folyadékok és gázok. A fluor és a klór gázok, míg a bróm folyékony. A jód és az asztatin természetesen szilárd anyagként található meg. Mivel az összes elem ugyanabba a csoportba tartozik, hasonló tulajdonságokat mutatnak, és a tulajdonságok változásának néhány trendjét azonosíthatjuk.
Valamennyi halogén nemfém, és közös elektronkonfigurációjuk s 2 p 7; az elektronkonfigurációban van egy minta is. A csoport lefelé haladva az atomszám növekszik, így az utolsó pálya is növekszik, ahol az elektron megtelik. A csoport lefelé növekszik az atom mérete. Ezért csökken a vonzás a mag és az elektronok között az utolsó pályán. Ez viszont a csoporton belül csökkenő ionizációs energiához vezet. A csoport lefelé haladva az elektronegativitás és a reaktivitás is csökken. Ezzel szemben a forráspont és az olvadáspont a csoportban növekszik.
A halogének a természetben diatomiás molekulákként találhatók meg. A periódusos rendszer többi eleméhez képest nagyon reaktívak. Magas effektív nukleáris töltésük miatt magas az elektronegativitásuk, mint más elemeké. Normális esetben, ha a halogének más elemekkel (főleg fémekkel) reagálnak, elektront nyernek és ionos vegyületeket képeznek. Így képesek -1 anion képződésére. Ezen kívül részt vesznek kovalens kötések létrehozásában is. Akkor a magas elektronegativitás miatt hajlamosak magukhoz vonzani a kötésben lévő elektronokat is.
A hidrogén-halogenidek erős savak. A többi halogén közül a fluor a leginkább reakcióképes elem, nagyon maró és erősen mérgező. A klórt és a brómot fertőtlenítőszerként használják a vízhez. A további klór elengedhetetlen ion a testünk számára.
Xenon
A Xenon nemesgáz, amelynek kémiai szimbóluma Xe. Atomszáma 54. Mivel nemesgázról van szó, pályái teljes mértékben tele vannak elektronokkal, és elektronkonfigurációja [Kr] 5s 2 4d 10 5p 6. A Xenon színtelen, szagtalan, nehéz gáz. A Föld légkörében nyomokban van jelen.
Bár a xenon nem reagál, nagyon erős oxidálószerekkel oxidálható. Ezért sok xenonvegyületet szintetizáltak. A Xenon természetesen előforduló nyolc stabil izotóppal rendelkezik. A Xenont fénykibocsátó készülékekként használt xenon villanólámpákban használják. A xenon-kloridból előállított lézert dermatológiai célokra használják. A xenont általános érzéstelenítőként használják az orvostudományban is. Egyes xenon-izotópok radioaktívak. A gamma-sugárzást kibocsátó Xe izotópot a test szerveinek egyetlen fotonemissziós komputertomográfia segítségével történő képalkotására használják.
Halogén vs Xenon
