Spóra vs Endospore
Spóra
A különböző spóratípusoktól függően a növény lehet homosporos vagy heterosporos. Ha a növénynek csak egyfajta spórája van, akkor azt homospóriának nevezik. Ha a növénynek kétféle spórája van, hím és női spórák, akkor heterospóriának nevezik. A férfi spórákat mikrospóráknak, a női spórákat megasporáknak nevezzük. A mikrospórákat pollenszemeknek is nevezik.
A virágos növényeknél a mikrospórák a pollenzsákban vagy a mikrosporangiumban találhatók. A mikrospórák nagyon kicsi, apró szerkezetek. Szinte olyanok, mint a porszemcsék. Minden mikrospórának egy sejtje és két rétege van. A legkülső szőrzet a szűz, a belső pedig a bél. Az extin kemény, vágott réteg. Gyakran tartalmaz tüskés kinövéseket. Néha simán lehet. Az intin sima és nagyon vékony. Főleg cellulózból áll. A extin tartalmaz egy vagy több olyan vékony helyet, amelyet csíra pórusoknak neveznek, amelyeken keresztül az intin kinövi a pollencsövet. A pollencső megnyúlik a gynoecium szöveteken, amelyek két hím ivarsejtet hordoznak benne.
A virágos növényekben a megaspórás anyasejt meiotikusan oszlik meg, négy megasporából álló tetrádot alkotva, amelyben a felső három megaspora elfajul.
Endospore
Bizonyos baktériumok endoszporákat termelnek. A Bacillus és a Clostridium endospórát termelő baktériumok. A spóra képződésének folyamata sporuláció néven ismert. A baktériumsejtben termelődő spórákat endogén spóráknak nevezzük. A spórák differenciált sejtek.
Az endoszporák évmilliókig fennmaradhatnak. A bakteriális endospóra a bakteriális DNS menekülési hüvelye. Ezek a túlélés struktúrái. Ezek nem reproduktív struktúrák. 10 endospóra nemzetség alkot Gram-pozitív bacillusokat és kókuszokat, amelyek közül sok patogén. Ezeket festéssel lehet azonosítani.
A spóraképzés segít a baktériumok osztályozásában. Az endospóra elhelyezkedése az anyasejten belül változó, lehet terminális, szubterminális vagy középső. A spóraképződés során a kalciumionok felhalmozódása, a dipikolinsav és a kicsi savban oldódó spórafehérjék szintézise következik be. Vastag kéreg képződik a protoplaszt körül. A protoplaszt dehidratálódik, ami csökkenti a víz mennyiségét. Az alacsony víztartalom miatt az enzimek inaktívvá válnak. A magspecifikus fehérjék szorosan kötődnek a DNS-hez, megvédik az UV sugárzástól, valamint kiszáradástól és száraz hőtől. Az új sejt növekedésének szén- és energiaforrásaként működik.
Az endospóra kialakulása a következő. A vegetatív sejt leállítja a növekedést. Vagyis a cella nem bővül tovább. Genetikailag irányított változások, például specifikus fehérjék szintézise zajlanak le a sejtben. A csírázás során vízfelvétel, új RNS és DNS szintézis, törés, hőállóság, kalcium-dipikolinát és SASP elvesztése történik.
Mi a különbség a Spóra és az Endospore között?
• A spóra a növények által termelt aktív, szaporodó szerkezet. Az endospóra egy szunnyadó, nem szaporodó szerkezet, amelyet bizonyos baktériumok alkotnak.
• Az endospóra hasonló a spórához, bár nem igazi spóra.
