Csapadék vs együttes csapadék
Az analitikai kémiában a kicsapás fontos technika a vegyület / anyag elválasztására az oldatból. Oldhatatlanság, tisztaság, szűrhetőség, a légköri anyagokkal való reakcióképtelenség a csapadék jelentős jellemzői, amelyek lehetővé teszik azok analitikai célokra történő felhasználását.
Csapadék
A csapadék olyan szilárd anyag, amely oldatban részecskékből áll. A szilárd anyagok néha egy oldat kémiai reakciójának eredményeként alakulnak ki. Ezek a szilárd részecskék sűrűségük miatt végül leülepednek, és csapadékként ismert. A centrifugálás során a kapott kicsapódott anyagot pelletnek is nevezik. A csapadék feletti oldatot felülúszónak nevezzük. A csapadék részecskemérete alkalmanként változik. A kolloid szuszpenziók apró részecskéket tartalmaznak, amelyek nem ülepednek le, és nem könnyen szűrhetők. A kristályok könnyen szűrhetők, és nagyobbak.
Bár sok tudós kutatott a csapadékképződés mechanizmusáról, a folyamat még nem teljesen érthető. Azt tapasztalták azonban, hogy a csapadék részecskeméretét befolyásolja a csapadék oldhatósága, hőmérséklete, a reagens koncentrációja és a reagensek keveredési sebessége. A csapadék kétféleképpen képződhet; magképződéssel és részecskenövekedéssel. A magképzés során néhány ion, atom vagy molekula stabil szilárd anyagot alkot. Ezeket a kis szilárd anyagokat magoknak nevezik. Gyakran ezek a magok a szuszpendált szilárd szennyeződések felületén képződnek. Ha ezt a magot további ki van téve az ionoknak, atomoknak vagy molekuláknak, további részecskemagosítás vagy a részecske további növekedése történhet. Ha a gócképződés folytatódik, nagy mennyiségű kis részecskét tartalmazó csapadék keletkezik. Ellentétben,ha a növekedés túlsúlyban van, kisebb számú nagyobb részecske keletkezik. A relatív szupertelítettség növekedésével a magképződés sebessége növekszik. Normális esetben a csapadékreakciók lassúak. Ezért, ha az analit oldatához lassan hozzáadunk egy kicsapódó reagenst, szupertelítettség léphet fel. (A túltelített oldat instabil oldat, amely nagyobb oldott anyag koncentrációt tartalmaz, mint egy telített oldat.)
Co-precipitation
„Az együttes kicsapás olyan folyamat, amelyben a normálisan oldódó vegyületeket az oldat egy csapadék segítségével hajtja végre.” Négyféle együttes kicsapódás létezik, mint a felület adszorpciója, a vegyes kristályok képződése, az elzáródás és a mechanikus befogás. Nagyobb felülettel rendelkező csapadékok esetén felszíni adszorpció történik. A speciálisan koagulált kolloidok szennyeződnek ezzel a módszerrel. Vegyes kristály képződésnél a kristályrács egyik ionját egy másik ion helyettesíti. A felszíni adszorpció és a vegyes kristályok képződése egyensúlyi folyamatok, míg a másik kettő kinetikai jelenség. Amikor egy kristály gyorsan növekszik, a szennyeződés csapdába eshet a növekvő kristály belsejében, és ezt okklúziónak nevezik. A mechanikus befogás az a mechanizmus, amikor valamilyen mennyiségű oldat csapdába esik a kristályokban. Ez akkor történik, amikor két növekvő kristály közel van egymáshoz, így együtt nőnek.
Mi a különbség a csapadék és az együttes csapadék között?
• A csapadék az oldhatatlan részecskék leülepedik. Az együttes kicsapás olyan eljárás, amelyben a normálisan oldható vegyületeket oldatból csapadék hajtja végre.
• Csapadékban a normálisan oldhatatlan vegyületek kicsapódnak. Együttes kicsapáskor a normálisan oldható vegyületek kicsapódnak.
• Az együttes kicsapás szennyeződéseket tartalmaz a csapadékban, míg a kicsapás tiszta és szennyezett csapadékot is eredményezhet.
