EBGP vs IBGP
Az EBGP és az IBGP egyaránt a BGP útválasztási protokollal használt kifejezés. Elméletileg a kettő közötti fő különbség az, hogy az EBGP két BGP útválasztó között fut különböző autonóm rendszerekben (AS), ugyanakkor az IBGP két BGP útválasztó között fut ugyanabban az AS-ben. Mielőtt megvitatnánk az EBGP és az IBGP közötti különbségeket, ismerjük meg alaposan az EBGP-t és az IBGP-t.
Mi az EBGP?
A BGP különféle autonóm rendszerek útválasztói között fut. Alapértelmezés szerint az EBGP-ben (két különböző AS-ben peering) az IP TTL értéke 1, ami azt feltételezi, hogy a társak közvetlenül kapcsolódnak.
Ebben az esetben, amikor a csomag átlép egy útválasztót, a TTL 0-ra változik, és akkor a csomag ezen kívül esik. Abban az esetben, ha a két szomszéd nincs közvetlenül összekapcsolva, például peering loopback interfészekkel vagy peering, ha az eszközök több ugrásra vannak, hozzá kell adnunk a „szomszéd xxxx ebgp-multihop” parancsot
Ellenkező esetben a BGP szomszédság nem jön létre. Ezenkívül az EBGP társa fel fogja hirdetni az összes legjobb útvonalat, amelyet ismer, vagy társaitól megtanulta (legyen az EBGP vagy IBGP társ), ami nem az IBGP esetében.
Mi az IBGP?
Az IBGP-ben nincs olyan korlátozás, hogy a szomszédokat közvetlenül kell összekapcsolni; egy IBGP-társ azonban nem hirdeti az előtagot, amelyet egy IBGP-társtól megtanult, egy másik IBGP-társhoz. Ez a korlátozás azért van, hogy elkerülje az ugyanazon a rendszeren belüli hurokokat. Ennek tisztázása érdekében, ha egy útvonalat átadunk egy EBGP-társnak, a helyi AS-szám hozzáadódik az előtaghoz az as-path-ban, tehát ha ugyanazt a csomagot kapjuk vissza, amelyben AS-t adunk meg as-path-ban, akkor tudjuk, hogy ez egy hurok, és ez a csomag leesik. Ha azonban egy útvonalat hirdetnek egy IBGP-társnak, akkor a helyi AS-szám nem kerül hozzáadásra az as-path-hoz, mivel a társak azonos AS-ben vannak.
Az ugyanazon AS-ben lévő hurkok elkerülése érdekében két módszert alkalmaznak.
1. Teljes hálós topológia: Ebben ugyanabban az AS-ben lévő összes útválasztót össze kell kapcsolni. Például, ha N útválasztónk van, akkor N (N-1) / 2 IBGP munkamenetre van szükségünk. Ezt elkerülhetjük az Útvonal-reflektorok bevezetésével.
2. Útvonal-reflektorok használata: Ez egy alternatív módszer a teljes hálós forgatókönyv leküzdésére. Ebben az esetben az IBGP munkameneteket egy központi ponttal hozzák létre. Ezt a központi pontot Route Reflector-nak, a többi IBGP routert pedig Router Reflector-nak hívják.
Mi a különbség az eBGP és az iBGP között?
1. Az EBGP két különféle AS, míg az IBGP ugyanazon AS (autonóm rendszer) között peering.
2. Az eBGP társaitól megtanult útvonalakat más társaiknak hirdetik (BGP vagy IBGP); az IBGP-től elsajátított útvonalakat azonban nem hirdetik meg más IBGP-társak.
3. Alapértelmezés szerint az EBGP társainak beállítása TTL = 1, ami azt jelenti, hogy a szomszédokat feltételezzük, hogy közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, ami nem az IBGP esetében. Megváltoztathatjuk ezt a viselkedést az EBGP esetében a „szomszéd xxxx ebgp-multihop” paranccsal. A Multihop az EBGP-ben használt kifejezés.
4. Az EBGP útvonalak adminisztratív távolsága 20, míg az IBGP útvonala 200.
5. A következő ugrás változatlan marad, ha az útvonalat meghirdetik az IBGP társának; azonban ez megváltozik, ha alapértelmezés szerint az EBGP társának hirdetik.
Az IBGP ezen alapértelmezett viselkedését a „szomszéd xxxx next-hop-self” paranccsal lehet megváltoztatni; ez megváltoztatja a következő ugrást, miközben reklámoz, mint helyi útvonal.
