Gnome vs KDE
A KDE és a GNOME két asztali környezet (bizonyos funkciókat és megjelenést biztosító szoftvergyűjtemény), amelyek az X Window System rendszert futtató operációs rendszereken futnak (főleg Unix, Linux, Solaris, FreeBSD és Mac OS X). Az asztali környezet általában egy Ablakkezelőből (WM) áll, amely létrehoz egy bizonyos módszert az ablakok bemutatására a felhasználó számára, az összes fájlt / mappát kezelő és kényelmes módon bemutató fájlkezelővel, valamint néhány más segédprogrammal. háttérképek, képernyővédők, ikonok megjelenítése és adminisztrációs feladatok elvégzése érdekében. Továbbá lehetnek alkalmazások szövegszerkesztésre, lemezírásra, böngészésre és e-mailezésre. Mind a KDE, mind a GNOME számos alkalmazást tartalmaz, amelyek a fent említett feladatokra vonatkoznak, és az alábbiakban külön-külön részletesen felsoroljuk őket. A GNOME és a KDE is tartalmaz konfigurációs eszközöket, így a felhasználó sok konfigurációs fejfájástól megkímél. Az összes telepített alkalmazás általában automatikusan megjelenik a menükben, és a kezdéshez nincs szükség konfigurálásra. Mindezen okok miatt mindkét asztali környezet rendkívül könnyen kezelhető és használható.
A KDE fő programozási nyelve a C ++. Ennek fő oka az, hogy a KDE fő funkcionalitását QT segítségével kódolják, amelyet C ++ nyelven írnak. Körülbelül 210 MB szükséges a KDE alaprendszerének telepítéséhez. A közelmúltban a KDE fejlesztői elkezdték KDE szoftverkompilációnak (KDE SC) nevezni, de a legtöbb felhasználó még mindig a legújabb verziót hívja, csak a KDE 4-et. A KDE X ablakkezelője a Kwin, míg az X kijelzőkezelője a KDM. A legújabb verzió előtt a KDE korábban a Konquerort használta fájlkezelőként, de most a Dolphint használja. A Konsole a KDE terminálemulátora. A KWrite és a KOffice szövegszerkesztőként és irodai csomagként használhatók a KDE-ben. A KDE a GPL, az LGPL, a BSD és mások licencével rendelkezik. Böngészés és e-mail küldés során a KDE a Konquerort és a KMail-et kínálja. A KDE audio- és videolejátszóin keresztül támogatja a multimédiát, mint például a Dragon Player és a JuK.
A GNOME fő programozási nyelve a C, mivel a GNOME megírásához használt eszközkészlet GTK +, és C-ben van megírva. A GNOME alaprendszerének telepítéséhez hozzávetőlegesen 180 MB szükséges. A GNOME a Muttert és a GDM-et használja X ablakkezelőként, illetve X kijelzőkezelőként. A Nautilus a GNOME fájlkezelője, míg a GNOME terminál a terminál emulátora. A GNOME-ban a gedit és a GNOME Office a szövegszerkesztő, illetve az Office csomag. A GNOME GPL és LGPL licenceket használ. Az Ephiphany és az Evolution webböngészésre és e-mailezésre használható a GNOME-ban. A hang- és videofájlok a Totem és a Banshee lejátszókkal játszhatók le.
Bár a KDE és a GNOME hasonló asztali környezetek, megvannak a maguk különbségei. A közelmúltbeli márkajelzés után a „KDE” valójában az alkalmazások teljes gyűjteményére utal, beleértve az asztali környezetet is, míg a GNOME egyedül az asztali környezetre utal. A KDE szoftver a Qt keretrendszeren, míg a GNOME a GTK + -on alapul. A KDE és a GNOME különböző alapértelmezett programokkal és csomagokkal rendelkezik, például a Dolphin és a Nautilus fájlkezelőként használják. Általában a felhasználók azt gondolják, hogy a KDE több funkciót kínál a GNOME egyszerűségéhez képest. Másrészt egyes felhasználók szerint a KDE bonyolult, mások szerint a GNOME-nak nincs funkcionalitása, mert túl egyszerű. Ezenkívül a KDE és a GNOME különböző licenckészletekkel licencelt.