Fő különbség - Helyhez kötött vs mobil fázis
A legfontosabb különbség az álló és a mobil fázis között az, hogy az álló fázis nem a mintával, míg a mobil fázis a mintával együtt mozog.
Az állófázis és a mozgófázis két fontos kifejezés a kromatográfiában, amely a keverékben lévő komponensek elválasztásának és azonosításának technikája.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi az a stacionárius fázis
3. Mi a mobil fázis
4. Egymás melletti összehasonlítás - Stacionárius vs mobil fázis táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az a helyhez kötött fázis?
A kromatográfiai technika álló fázisa az a vegyület, amelyet az összetevők keverékben történő szétválasztására használnak. Ez a szakasz azonban nem mozog az alkatrészekkel együtt. Ez lehet szilárd vegyület vagy szilárd anyagon hordozott folyadék.
A kromatográfiás technikáknak két fő típusa van: oszlopkromatográfia és síkkromatográfia. Az oszlopkromatográfia során az állófázist egy oszlop néven ismert csőbe töltjük. Itt az oszlopot kétféleképpen lehet kitölteni: néha az egész oszlop megtelik álló helyzetű fázissal (úgynevezett csomagolt oszloppal). Máskor az oszlopot álló helyzetű fázissal töltjük meg, és az oszlop közepén utat hagyunk a mozgó fázis (nyitott cső alakú oszlop) mozgásához.
1. ábra: Síkkromatográfia: (1-kromatográfiai kamra, 2-álló helyzetű fázis, 3-oldószeres front, 4-mobil fázis)
A sík kromatográfiában viszont az elválasztást sík szerkezettel, például papírral vagy lemezzel végzik. Az állófázis lehet papír vagy folyadék, amely egy lemezen van összekapcsolva. Ezenkívül a vékonyréteg-kromatográfia cellulózból készült papírokat vagy szilikagéllel felvitt lemezeket használ. Itt az álló fázis a cellulóz, illetve a szilícium-dioxid.
Mi az a mobil fázis?
A kromatográfia mozgófázisa olyan vegyület, amelyet a komponensek keverékben történő szétválasztására használnak. A legfontosabb, hogy ez a szakasz együtt mozoghat az alkatrészekkel. Következésképpen a mobil fázis a mintával együtt végigfut az álló fázison. A minta a mobil fázisban feloldódik és az álló fázison keresztül vándorol. A mozgó fázis folyadék vagy gáz.
2. ábra: Gázkromatográfia
Például a gázkromatográfiában a mozgó fázis gáz. Folyadékkromatográfiában és papírkromatográfiában a mozgófázis folyadék. A mozgófázis jó oldószer legyen a minta számára. A papírkromatográfiában a mobil fázisnak ellentétes polaritással kell rendelkeznie, mint az álló fázisé. Ennek oka, hogy az állófázis és a mozgófázis polaritásának ez a különbsége elősegíti a keverék poláris, mérsékelten poláros és nem poláros komponenseinek elválasztását.
Mi a különbség az álló és a mobil fázis között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Helyhez kötött vs mobil fázis |
|
| A kromatográfiai technika álló fázisa az a vegyület, amelyet a keverékben lévő komponensek elválasztására használnak, de nem mozog a komponensekkel együtt. | A kromatográfia mozgófázisa egy olyan vegyület, amelyet a keverékben lévő komponensek elválasztására használnak, és együtt mozoghat a komponensekkel. |
| Mozgalom | |
| Az álló szakasz nem mozog. | A mobil fázis az álló fázison keresztül vándorol. |
| Az anyag fázisa | |
| Az állófázis szilárd vegyület vagy folyadék, szilárd anyagon hordozva. | A mozgó fázis vagy gáz, vagy folyadék. |
| Feloldási minta | |
| Az állófázis kölcsönhatásba léphet a minta komponenseivel, vagy nem. | A mozgófázis teljesen feloldja a mintát. |
Összegzés - Helyhez kötött vs mobil fázis
A kromatográfia egy biokémiai technika, amely elválasztja, azonosítja és néha mennyiségileg meghatározza a minta komponenseit. A technikának három fő követelménye van, amelyek a minta, az állófázis és a mobilfázis. A legfontosabb különbség az álló és a mobil fázis között az, hogy az álló fázis nem a mintával, míg a mobil fázis a mintával együtt mozog.
