Fő különbség - I. típusú és II. Típusú restrikciós enzim
A restrikciós enzim, amelyet általánosabban restrikciós endonukleáznak neveznek, képes arra, hogy a DNS-molekulákat apró fragmensekké hasítsa. Ez a hasítási folyamat a DNS-molekula restrikciós helynek nevezett speciális felismerési helyén vagy annak közelében történik. A felismerési hely általában 4-8 bázispárból áll. A hasítási helytől függően a restrikciós enzimek négy különböző típusúak lehetnek; I., II., III. És IV. A hasítási hely mellett olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint az összetétel, a társfaktorok követelménye és a célszekvencia állapota, amikor a restrikciós enzimeket négy csoportba sorolják. A DNS-molekula hasítása során a hasítási hely lehet maga a restrikciós hely, vagy a restrikciós hellyel egy távolságban. A DNS hasításának folyamata alatta restrikciós enzimek két metszést hoznak létre a cukor-foszfát gerincen keresztül a DNS kettős spiráljában. A restrikciós enzimek főleg az Achaea-ban és a baktériumokban találhatók. Ezeket az enzimeket védelmi mechanizmusként használják a behatoló vírusok ellen. A restrikciós enzimek hasítják az idegen (patogén) DNS-t, a saját DNS-ét azonban nem. Saját DNS-ét egy metiltranszferáz néven ismert enzim védi, amely módosítja a gazdaszervezet DNS-ét és megakadályozza a hasadást. Az I. típusú restrikciós enzim hasítási hellyel rendelkezik, amely távol van a felismerési helytől. A II. Típusú restrikciós enzimek hasítanak magukban a felismerési helyeken belül, vagy ahhoz közelebb. Ez a legfontosabb különbség az I. és a II. Típusú restrikciós enzim között. A restrikciós enzimek főleg az Achaea-ban és a baktériumokban találhatók. Ezeket az enzimeket védelmi mechanizmusként használják a behatoló vírusok ellen. A restrikciós enzimek hasítják az idegen (patogén) DNS-t, a saját DNS-ét azonban nem. Saját DNS-ét egy metiltranszferáz néven ismert enzim védi, amely módosítja a gazdaszervezet DNS-jét és megakadályozza a hasadást. Az I. típusú restrikciós enzim hasítási hellyel rendelkezik, amely távol van a felismerési helytől. A II. Típusú restrikciós enzimek hasítanak magukban a felismerési helyeken belül, vagy ahhoz közelebb. Ez a legfontosabb különbség az I. és a II. Típusú restrikciós enzim között. A restrikciós enzimek főleg az Achaea-ban és a baktériumokban találhatók. Ezeket az enzimeket védelmi mechanizmusként használják a behatoló vírusok ellen. A restrikciós enzimek hasítják az idegen (patogén) DNS-t, de a saját DNS-ét nem. Saját DNS-ét egy metiltranszferáz néven ismert enzim védi, amely módosítja a gazdaszervezet DNS-ét és megakadályozza a hasadást. Az I. típusú restrikciós enzim hasítási hellyel rendelkezik, amely távol van a felismerési helytől. A II. Típusú restrikciós enzimek hasítanak magukban a felismerési helyeken belül, vagy ahhoz közelebb. Ez a legfontosabb különbség az I. és a II. Típusú restrikciós enzim között. Saját DNS-ét egy metiltranszferáz néven ismert enzim védi, amely módosítja a gazdaszervezet DNS-ét és megakadályozza a hasadást. Az I. típusú restrikciós enzim hasítási hellyel rendelkezik, amely távol van a felismerési helytől. A II. Típusú restrikciós enzimek hasítanak magukban a felismerési helyeken belül, vagy ahhoz közelebb. Ez a legfontosabb különbség az I. és a II. Típusú restrikciós enzim között. Saját DNS-ét egy metiltranszferáz néven ismert enzim védi, amely módosítja a gazdaszervezet DNS-jét és megakadályozza a hasadást. Az I. típusú restrikciós enzim hasítási hellyel rendelkezik, amely távol van a felismerési helytől. A II. Típusú restrikciós enzimek hasítanak magukban a felismerési helyeken belül, vagy ahhoz közelebb. Ez a legfontosabb különbség az I. és a II. Típusú restrikciós enzim között.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi az I. típusú restrikciós enzim
3. Mi a II. Típusú restrikciós enzim
4. Az I. és a II. Típusú restrikciós enzim közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - I. típusú és II. Típusú restrikciós enzim táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az az I. típusú restrikciós enzim?
Az I. típusú restrikciós enzimek pentamer fehérjék, amelyek három multi alegységből állnak: restrikciós alegységből, metilációs alegységből és DNS szekvencia felismerő alegységből. Ezek az alegységek nem azonosak. Kezdetben az Escherichia coli két különböző formájában azonosították őket. Ezeknek a restrikciós enzimeknek a hasítási helye különböző véletlenszerű pontokban van, jellemzően 1000 bázispár távolságra a felismerési helytől. Ezekhez a restrikciós enzimekhez ATP, Mg 2+ szükségesés S-adenozil-L-metionint aktiválására. Az I. típusú restrikciós enzimek mind metiláz-, mind restrikciós aktivitással rendelkeznek. A baktériumok restrikciós enzimeket használnak sejtes védekező mechanizmusként a behatoló vírusok ellen. A restrikciós enzimek hasítják a vírus DNS-ét és elpusztítják azokat. De annak érdekében, hogy megakadályozza saját gazdaszervezetének hasadását, az I. típusú restrikciós enzim metilációs védelmet nyújt. Ez módosítja a gazdaszervezet DNS-ét és megakadályozza a hasítást. Annak ellenére, hogy ezek a restrikciós enzimek biokémiai szempontból fontosak, nem használják őket széles körben, mivel nem nyújtanak különálló restrikciós fragmenseket vagy gélkötési mintákat.
Mik azok a II. Típusú restrikciós enzimek?
A II. Típusú restrikciós enzimek szerkezetükben két azonos alegységet tartalmaznak. A homodimereket a II. Típusú restrikciós enzimek alkotják a felismerési helyekkel. A felismerési helyek jellemzően palindromikusak és osztatlanok. 4-8 bázispár hosszúságú. Az I. típustól eltérően a II. Típusú restrikciós enzim hasítási helye a felismerési helyen van, vagy a felismerési helytől közvetlen távolságban van.
02. ábra: II. Típusú restrikciós enzimek
Ezek a restrikciós enzimek biokémiai szempontból jelentősek és kereskedelemben széles körben elérhetők. Aktiválásához csak Mg 2+ szükséges. Nincs metilezési aktivitása, és csak a restrikciós aktivitást biztosítja. Ezek a restrikciós enzimek homodimerként kötődnek a DNS-molekulákhoz, és képesek felismerni a szimmetrikus és az aszimmetrikus szekvenciákat.
Milyen hasonlóságok vannak az I. és a II. Típusú restrikciós enzimek között?
- Az I. és a II. Típusú restrikciós enzimek az enzimek olyan típusú restrikciós endonukleázok, amelyek a DNS-molekulák kisebb fragmentumokra történő hasításával járnak.
- Mindkettő hasznos molekuláris biológiai technikákban.
Mi a különbség az I. típusú és a II. Típusú restrikciós enzim között?
Különböző cikk a táblázat előtt
I. típusú és II. Típusú restrikciós enzim |
|
| Az I. típusú restrikciós enzim egy olyan DNS-restrikciós enzim, amely hasítja a DNS-t véletlenszerű helyeken, távol a felismerési helyétől. | A II. Típusú restrikciós enzim egy olyan DNS-restrikciós enzim, amely a felismerési helyhez közeli vagy azon belül meghatározott helyeken hasítja a DNS-t. |
| Fogalmazás | |
| Az I. típusú restrikciós enzim egy komplex enzim, amely három (03) nem azonos alegységből áll. | A II. Típusú restrikciós enzim egyszerű enzim, amely két azonos alegységből áll. |
| Molekuláris tömeg | |
| Az I. típusú restrikciós enzim súlya 400 000 dalton. | A II. Típusú restrikciós enzim súlytartománya 20 000 - 100 000 dalton. |
| A hasítás sorrendje | |
| A hasítási szekvencia nem specifikus az I. típusú restrikciós enzimben. | A II. Típusú restrikciós enzimnek specifikus hasítási szekvenciája van. |
| A hasítás helye | |
| A hasítási hely 1000 nukleotid távolságra van az I. típusú restrikciós enzimek felismerési helyétől. | A hasítási hely a felismerési helyen vagy a II. Típusú restrikciós enzimben a felismerési helytől rövid távolságban van. |
| Kofaktorok az aktiváláshoz | |
| Az I. típusú restrikciós enzim aktiválásához ATP, Mg 2+ és S-adenozil-L-metionin szükséges. | Csak a Mg2 + szükséges a II-es típusú restrikciós enzim aktiválásához. |
| Metilezési tevékenység | |
| Az I. típusú enzim metilezéssel védi a DNS-t. | Nincs metilációs aktivitás a II. Típusú restrikciós enzimekben. |
| Az enzim aktivitása | |
| Az I. típusú restrikciós enzim mind endonukleáz (restrikció), mind metilezési aktivitást biztosít. | A II. Típusú restrikciós enzim csak restrikciós aktivitást biztosít. |
| Példák | |
| EcoK, EcoB | Hind II, EcoRI |
Összegzés - I. típusú és II. Típusú restrikciós enzim
A restrikciós enzimeket biológiai ollónak nevezik, amelyek a DNS-molekulákat kisebb anyagokra hasítják. A restrikciós enzimeket 04 különböző kategóriába különböztetjük meg a hasítási hely elhelyezkedése szerint a felismerési hely, a jelenlévő ko-tényezők, a célszekvencia összetétele és állapota szempontjából. Működésbe hozás, I. típusú restrikciós enzimek igényelnek ATP, Mg 2+, és az S-adenozil-L-metionin. Az I. típusú restrikciós enzim hasítási helye általában 1000 bázispár van a felismerési helytől távol, és a metiláz védelmet nyújt a DNS számára. A II. Típusú restrikciós enzimek csak Mg 2+ -ot igényelnekaktiválásához. A hasítási hely a felismerési helyen vagy annak közelében található. Nincs metilezési aktivitása, és kereskedelemben széles körben elérhető. Ez a különbség az I. típusú restrikciós enzim és a II. Típusú restrikciós enzim között.
Töltse le az I. típusú és a II. Típusú korlátozó enzim PDF verzióját
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség az I. és a II. Típusú restrikciós enzim között.
