Formaldehid vs paraformaldehid
A formaldehid egy bázikus szerves kémiai vegyület, amelyből különböző készítményeket lehet készíteni. A paraformaldehid egy ilyen típus, ahol a formaldehid alapvető építőköveire támaszkodik, de szerkezete eltér. Ezek a változatos formaldehidkészítmények kereskedelemben különféle kifejezésekkel ismertek, és tulajdonságaiktól függően különböző célokra használják őket.
Formaldehid
A formaldehid egy egyszerű, szerves kémiai vegyület, amely az aldehidek nevű funkcionális csoportba tartozik, ezért az utótag. Ugyancsak a legegyszerűbb formája az aldehid jelen a kémiai képlete CH 2 O vagy HCHO és gázállapotú szobahőmérsékleten. A formaldehidgáz színtelen és szagú, jellegzetes szagú.
A formaldehidet iparilag előállított katalitikus oxidációja metanolban (CH 3OH). Ebben a folyamatban általában ezüst katalizátorokat használnak. Mivel a formaldehid egyszerű szerves vegyület, kiindulási anyagként óriási mennyiségű szerves reakcióban játszik helyet. Számos iparilag fontos polimerizációs reakcióban is alkalmazzák, például karbamid-formaldehid gyanta, fenol-formaldehid gyanta stb. A formaldehidet műanyagok fajtáinak, textiliparban szövetráncállóságának, gépjármű-motorrendszerek alkatrészeinek gyártásában is használják. A hígított formaldehid-oldatokat fertőtlenítőszerként és a biológiai minták megőrzésére is használják. Mint fent említettük, a formaldehid bonyolult jelleget mutat, mivel sokféle formát vesz fel akár ciklizációval, polimerizációval vagy oldással; azonban továbbra is ugyanazokat a kémiai tulajdonságokat mutatja, mint a formaldehid. Tekintettel az összes előnyre,A formaldehid köztudottan emberi rákkeltő és valójában mérgező minden állat számára, mivel a formaldehidnek való kitettség súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Ezenkívül a formaldehid oldatai erősen maró jellegűek, a formaldehid pedig rendkívül illékony / robbanékony vegyületeket képezhet.
Paraformaldehid
A paraformaldehid a formaldehid polimerizációs terméke. A polimerek olyan terjedelmes molekulák, amelyek sok ismételt egységmolekulából állnak, amelyeket monomereknek nevezünk. Ideális esetben a polimerizáció a polimer építőköveit képező monomerek kémiai reakció útján történő reakciója, amely a monomereket összeköti. Ezért hasonlóan körülbelül 8-10 egység formaldehid (itt a formaldehid monomerként működik) polimerizálódik paraformaldehiddé alakulva, amely valójában a legkisebb egység a többi lehetséges szekunder polimerizáció között. A formaldehidet oximetilénnek is nevezik; ezért a paraformaldehidet kémiailag „polioximetilénnek” nevezik. A „poly” szó általában „sokakat” jelent.
A paraformaldehid lassan képződik, amikor a formaldehid vizes oldatokban van, és fehér csapadékként szétválik. Telített vizes formaldehid-oldatok előállítása során más néven formalint, metanolt és más stabilizátorokat gyakran alkalmaznak ennek a polimerizációs folyamatnak a megakadályozására. A paraformaldehid szárazon hevítve könnyen despolimerizálódik, felszabadítva a formaldehidgázt, így a paraformaldehid mérgező anyaggá válik. Polimerizációja után fertőtlenítő, gombaölő és rögzítő szerként használható. Polimer formájában hőre lágyuló műanyagként, úgynevezett „polioximetilén műanyagként” használják.
Mi a különbség a formaldehid és a paraformaldehid között?
• A formaldehid egyszerű szerves kémiai vegyület, míg a paraformaldehid egy polimer molekula.
• A formaldehidnek erős és csípős szaga van, míg a paraformaldehidnek csak enyhe szaga van, ami a bomláskor keletkező formaldehidnek köszönhető.
• A paraformaldehid szobahőmérsékleten fehér csapadék, de a formaldehid gáz.
• A paraformaldehid csak egy formaldehidkészítmény-típus, ezért a formaldehid számos alkalmazásához képest korlátozottan alkalmazható.
• A paraformaldehid kevésbé mérgező a formaldehidhez képest.
