Különbség A Kelátképző és A Követelő ügynök Között

2024 Szerző: Mildred Bawerman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:39

Fő különbség - Kelátképző ügynök vs Sequestering ügynök

A kelátképző szerek és az elválasztó szerek eltávolítják a fémionokat az oldatból úgy, hogy komplexet képeznek az adott fémionnal. Ezt a folyamatot kelátnak nevezzük. Használható a vízkeménység vagy a nehézfémek eltávolítására a vízből. Számos kelátképző és szekvestráns rendelkezik fémion-preferenciákkal, ami azt jelenti, hogy a kelátképző vagy a szekvestráns kötődik egy adott fémionhoz, mielőtt a rendszer más fémionjaival megkötődne. A kelátképző és a megkötő szer közötti legfontosabb különbség az, hogy a kelátképző szer egyetlen fémionnal képes megkötni, míg egy megkötőszer egyszerre kevés fémionnal.

TARTALOM

1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség

2. Mi a kelátképző ágens

3. Mi a Sequestering Agent

4. A kelátképző és a Sequestering Agent közötti hasonlóság

5. Egymás melletti összehasonlítás - Chelating Agent és Sequestering Agent táblázatos formában

6. Összefoglalás

Mi az a kelátképző szer?

A kelátképző anyag olyan anyag, amely képes egyetlen kötéssel több kötést létrehozni egyetlen fémionnal és komplexet alkotni. A fémion nem vehet részt semmilyen más reakcióban, amely a komplex képződése miatt a rendszerben bekövetkezik. Ezt hívják kelátképzésnek. Ha a kelátképző szer két kötést hoz létre a fémionokkal, akkor a kelátképzőt bidentátnak nevezik; ha több kötést alkot, akkor multidentátusnak nevezzük.

A kelátképző anyag stabil vízoldható fémkomplexeket képez. Ez megakadályozza, hogy a fém részt vegyen a szokásos reakcióiban. A kelátképző szer koordinációs kötéseket képez a fémionnal, megváltoztatva a fémion kémiai szerkezetét. A kelátképző anyagok nagyon fontosak a kémiai reakciókban. Ha egy oldat két fémion keverékéből áll, kelátképző szert adhatunk hozzá, hogy megakadályozzuk a másik fémion interferenciáját a reakciókban annak érdekében, hogy megtaláljuk az oldatban jelen lévő egy fémion mennyiségét. A kelátképző szerek természetes vagy szintetikus szerves vegyületek, amelyeket ipari vagy biológiai alkalmazásokban használnak.

A kelátképző szerekre jó példa az etilén-diamin. Két kötést képezhet átmenetifém-ionokkal, mint például a nikkel (II). A nikkelionnak hat kovalens elektronja van; más szóval három elektronpárja van. Így három etiléndiamin molekula kötődik egy fémionhoz.

Egy másik gyakori példa az EDTA. Leginkább szappanokban és mosószerekben használják, mivel az EDTA molekula kemény vízben képes megkötődni kalcium és magnézium ionokkal, megakadályozva a szappanok és mosószerek tisztítási folyamatában bekövetkező zavarokat.

01. ábra: EDTA-kötés egyetlen fémionnal

Mi az a Sequestering Agent?

A szekvenáló szerek kémiai anyagok, amelyek az oldatban fémionokkal képesek megkötődni. Az elválasztó szer és a fémionok kombinációja stabil, vízben oldódó komplexet képez. Ekkor az adott fémion nem mehet át más reakciókon (olyan reakciókon, amelyeken a fémion akkor megy keresztül, ha nincs különálló anyag). Noha ugyanolyan hatást mutat, mint egy kelátképző, a fém-ion „bevonásával” különbözik a kelátképzőtől; a megkötő szerek kevés aktív helyből állnak, amelyek fémionokkal képesek megkötődni. Ez azt eredményezi, hogy a megkötő szer erősebb, mint egy kelátképző, mivel a kelátképző szer csak egyetlen fémionnal képes megkötni.

Legtöbbször a fémionok egy lánc elrendezésre hasonlítanak. Ezután az elkülönítő ágensek a láncok végéhez való kötődése gyűrűszerű szerkezetet képez, amelyet könnyen eltávolíthatunk.

Milyen hasonlóságok vannak a kelátképző és a követők között?

• A szekvenáló szerek szintén kelátképző szerek.
• Mind a kelátképző, mind az elválasztó szerek megköthetik az oldatban lévő fémionokat, és megakadályozhatják, hogy a fémion normális reakciókon menjen keresztül.
• A kelátképző szerek és a szétválasztó szerek természetes vagy szintetikus szerves vegyületek.
• Mindkettő stabil, vízben oldható komplexeket képezhet fémionokkal.

Mi a különbség a kelátképző és a követők között?

Különböző cikk a táblázat előtt

Kelátképző és lekérdező ügynök
A kelátképző szerek olyan kémiai vegyületek, amelyek képesek megkötődni egy oldatban lévő fémionnal és megakadályozni annak normális reakcióit.	A szekvenáló szerek olyan kémiai vegyületek, amelyek az oldatban több fémionhoz képesek kötődni, és megakadályozzák annak normális reakcióit.
Fémionok száma
A kelátképző szerek egyszerre egyetlen fémionhoz kötődnek.	A szekvenáló szerek egyszerre több fémionhoz képesek kötődni.
Aktív webhelyek
A kelátképző szereknek molekulánként egy aktív helyük van.	A szekvenáló szerek molekulánként kevés aktív hellyel rendelkeznek.
Lehetséges
A kelátképző szerek kevésbé hatékonyak egyetlen aktív hely jelenléte miatt.	A szekvenáló ügynökök több aktív hely jelenléte miatt erőteljesebbek.
Komplex kialakulása
A kelátképző szerek összetett molekulákat alkotnak, amelyek vízben oldódnak.	A szekvenáló szerek gyűrűszerű struktúrákat képeznek, amelyek eltávolíthatók az oldatból.

Összefoglaló - Kelátképző ügynök vs Sequestering ügynök

A kelátképző szerek és az elválasztó szerek fontosak ipari, biológiai és orvosi alkalmazásokban. Hasznos a víz keménységének megszabadulására is. Bár a kelátképző szerek és a szekvenáló szerek ugyanazt a műveletet hajtják végre egy rendszerben, ezek különböző kifejezések. A kelátképző és a megkötő ágens közötti fő különbség az, hogy a kelátképző szer egyetlen fémionnal, míg a megkötőszer egyszerre kevés fémionnal képes megkötni.

Töltse le a kelátképző ügynök és a lekérdező ügynök PDF-változatát

A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra használhatja, az idézőjegyzetek szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség a kelátképző és a követelő ügynök között.