Enyhítés vs szükséghelyzet
A kockázatkezelést a kockázatok vagy a befektetési döntéshozatal bizonytalanságának azonosítása, értékelése és rangsorolása jelenti. Nagyon fontos a kockázat kezelése az elviselhetetlen veszteségek vagy a csőd elkerülése érdekében. A kockázatkezelés két stratégiája az enyhítés és az esetlegesség. A kockázatcsökkentés és a készenléti tervezés nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz, mivel ezek a nagyobb kockázatkezelési folyamat során alkalmazott lépések. Számos különbség van azonban a kettő és az időzítés között, amelyben szükség van rájuk. A cikk egyértelmű magyarázatot ad az egyes kockázatkezelési stratégiákra, és elmagyarázza a kettő közötti hasonlóságokat és különbségeket.
Mi az a kockázatcsökkentés?
Az enyhítés az előidézett problémák megoldásának folyamata, vagy a kockázat hatásának csökkentése, miután az felmerült. Más szavakkal, a kockázatcsökkentés a megvalósuló kockázat minimalizálására törekszik. A kockázatcsökkentés olyan módszerként is felfogható, amelyet a már végrehajtott károk ellenőrzésére, valamint a szervezetre gyakorolt „csapás” vagy következmények csökkentésére használnak.
Annak ellenére, hogy a kockázatcsökkentést a kár bekövetkeztét követően hajtják végre, a kockázatcsökkentési stratégiákat előre meg kell tervezni és kommunikálni kell a szervezet egészében, hogy azok válság idején megfelelően megvalósíthatók legyenek. Például abban az esetben, ha egy cégen belül szakszervezeti sztrájk folyik, nem dolgoznak olyan alkalmazottak, amelyek leállítják a termelést és az értékesítést. A probléma megoldása vagy az ebben a helyzetben okozott károk csökkentése érdekében a vállalat tárgyalásokat folytat a szakszervezettel, és megpróbálja kielégíteni az alkalmazottak igényeit. Ez az a kockázatcsökkentési folyamat, amelyet a válság kezelésére használnak.
Mi az a készenléti terv?
A készenlét egy olyan tervezési folyamat, amelynek során a vállalat néhány biztonsági tervet állít össze abban az esetben, ha a kockázat megvalósul. A készenléti terv más néven a legrosszabb forgatókönyv cselekvési terve. Az ilyen tervek elengedhetetlenek egy szervezet számára, mivel segítenek a szervezetnek gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz, miközben kevesebb következményt szenvednek el. Például egy vállalat új terméket vezethet be a piacra azzal a várakozással, hogy a termék egy évig nem lesz nagy versenyben (ez az az idő, amelyre szükség lehet egy hasonló termék kifejlesztéséhez a versenytársak által). Egy versenytárs azonban azonos terméket 6 hónapon belül forgalomba hoz. A vállalatnak el kellett volna készítenie bizonyos készenléti terveket annak meghatározása érdekében, hogy milyen lépéseket lehetne tenni egy ilyen helyzet megvalósulása esetén.
Mi a különbség a mérséklés és az esetlegesség között?
A kockázatkezelés elengedhetetlen a szervezetek számára az üzleti tevékenység hosszú távú zavartalan biztosítása érdekében. A kockázatkezelésnek két része van; kockázatcsökkentés és készenléti tervezés. A két stratégia között számos különbség van. A kockázat mérséklését a kockázat megvalósulása után hajtják végre, a „rendetlenség megtisztításának” eszközeként; A készenléti tervezést a kockázat tényleges felmerülése előtt használják, és ez egy olyan tartalék terv kidolgozása, amelynek célja a kockázat kezelése, ha a dolgok rosszra fordulnak. A kockázatcsökkentés célja a válság következményeinek csökkentése, míg a készenléti tervezéssel meghatározzák, hogyan lehet megoldani a problémákat válság bekövetkeztekor. A kockázatcsökkentés és a készenléti tervezés fontos része a kockázatok azonosításának követelménye, mielőtt azok megvalósulnának. A kockázat mérlegelése és a rangsorolás szintén fontos folyamat, amely szükséges a mérsékléshez és az esetlegességhez, mivel a kockázatkezelésnek főként a leginkább károsító kockázatokra kell összpontosítania.
Összegzés:
Enyhítés vs szükséghelyzet
• A kockázatkezelés elengedhetetlen a szervezetek számára az üzleti hosszú távú zavartalan működés biztosítása érdekében. A kockázatkezelésnek két része van; kockázatcsökkentés és készenléti tervezés.
• Az enyhítés az okozott problémák megoldásának folyamata, vagy a kockázat hatásának csökkentése, miután az felmerült.
• A készenlét egy olyan tervezési folyamat, amelynek során a vállalat néhány biztonsági tervet állít össze abban az esetben, ha a kockázat megvalósul.
• A kockázatcsökkentés célja a válság következményeinek csökkentése, míg a készenléti tervezést alkalmazzák annak meghatározására, hogy miként lehet a problémákat megoldani válság bekövetkezésekor.
