Enzim vs fehérje
A fehérjék és az enzimek biológiai makromolekulák, amelyek sok aminosavból állnak, amelyek lineáris láncként kapcsolódnak egymáshoz. Az aminosav ezeknek a makromolekuláknak a bázikus szerkezeti és funkcionális egysége. Az aminosavmolekula négy bázikus csoportból áll; mégpedig aminocsoport, oldallánc (R-csoport), karboxilcsoport és hidrogénatom, amelyek egy központi szénatomhoz kapcsolódnak. Alapvetően húsz természetesen előforduló aminosav van, és csak az oldallánc (R-csoport) szerint különböznek egymástól. Az aminosavak sorrendje határozza meg a fehérje és az enzimek szerkezetét és funkcióit.
Enzimek
Az enzimek azok a speciális háromdimenziós globuláris fehérjék, amelyek biológiai molekulákként működhetnek, katalizálva és szabályozva az organizmusokban zajló kémiai reakciókat. Egyetlen sejtben több ezer különböző enzim található. Ennek oka, hogy a sejtekben szinte minden reakcióhoz saját specifikus enzim szükséges. Az enzimek általában a sejtreakciók milliószor gyorsabban fordulnak elő, mint a megfelelő katalizálatlan reakciók. Az enzim felületén jelen lévő aktív helyek meghatározzák specifitásuk mértékét. Az enzim-specifitás típusai közé tartozik az abszolút specificitás, a sztereokémiai specifitás, a csoport-specifitás és a kapcsolódási specifitás. Az aktív helyek az enzim felületének repedései vagy üregei, amelyeket a harmadlagos szerkezet kialakulása okoz. Egyes aktív helyek csak egy adott vegyületet kötnek meg, míg mások szorosan rokon vegyületek csoportját. Az enzimeket a katalizált reakció nem befolyásolja. Négy tényező befolyásolja az enzim aktivitását, nevezetesen; hőmérséklet, pH, szubsztrátkoncentráció és enzimkoncentráció.
Fehérjék
A fehérjék a funkcionális és szerkezeti szempontból is a legkülönbözőbb biológiai makromolekulák. Az aminosavak polimerjei. Az aminosav szekvenciája meghatározza bázikus szerkezetüket és működésüket. A fehérjék alapvető funkciói az enzimkatalízis, a védekezés, a szállítás, a hordozás, a mozgás, a szabályozás és a tárolás. A fehérjék szerkezete négy szint hierarchiájában fejezhető ki; elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedéves. Az aminosav szekvencia a fehérje elsődleges szerkezete. A másodlagos struktúra kialakulása a peptid gerincében lévő csoportok és a hidrogénkötések kialakulásának rendszeres kölcsönhatásának köszönhető. Ez kétféle struktúrát hoz létre, nevezetesen; béta (β) - redőzött lapok és alfa (α) - spirálok vagy tekercsek. Egy fehérjemolekula hajtogatása és összekapcsolódása végül háromdimenziós alakját tercier szerkezetnek nevezi. A több polipeptidet tartalmazó fehérjék kvaterner szerkezetet eredményeznek.
Mi a különbség az enzim és a fehérje között?
• Az összes enzim globuláris fehérje, de nem minden fehérje globuláris. Egyes fehérjék gömb alakúak, míg mások nem (a rostos részeknek hosszú vékony szerkezete van).
• Más fehérjéktől eltérően az enzimek katalizátorként működhetnek, katalizálva és szabályozva a biológiai reakciókat.
• Az enzimek funkcionális fehérjék, míg a fehérjék lehetnek funkcionálisak vagy strukturálisak.
• Más fehérjéktől eltérően az enzimek erősen szubsztrát-specifikus molekulák.
• A fehérjék emészthetők vagy lebonthatók enzimek (proteázok) által.
