Tanulás vs megszerzés
A tanulás és az elsajátítás két szót jobban meg lehet magyarázni a nyelvtanulás során. A nyelvtanulás veleszületett képessége olyan emberi tulajdonság, amely megkülönbözteti őket más főemlősöktől. Számunkra a kommunikáció nem pusztán az a képesség, hogy a jeleket vagy hangokat önkényes módszerrel felhasználva másokat megértsük szándékainkból és érzéseinkből, sokkal inkább az a képesség, hogy a különféle hangokat ötvözzük értelmes szavak és mondatok előállításával. A nyelvészek azonban különbséget tesznek a nyelvtanulás és a nyelvtanulás módja között. Leginkább az anyanyelvet sajátítják el, míg a második nyelveket megtanulják. Mi a különbség a két módszer között, és miért választják a nyelvészek inkább arra, hogy a diákokat inkább megszerezzék, mint megpróbálják megtanulni a nyelveket? Tudja meg.
Beszerzés
A nyelv elsajátításának elsajátítási módja az, amellyel minden gyermek megtanulja anyanyelvét. Itt nem tanítják neki a nyelvtant úgy, ahogyan órákat kap, amikor végül iskolába megy. Könnyen belátható, hogy minden útmutatás nélkül a gyerekek megtanulják az anyanyelvet, és beszélgetés közben nem követnek el nyelvtani hibákat. Tudatalatti folyamaton keresztül tanulják meg a nyelvet, ahol semmit sem tudnak a nyelvtan szabályairól, de intuitív módon tudják, mi a helyes és helytelen, vagy egy próba-hiba módszerrel tanulják meg. A folyamatos kommunikáció az, ami megkönnyíti az anyanyelv tanulságainak elsajátítását a gyerekek számára.
A gyerekek megtanulják a nyelvet, mivel a kommunikáció elengedhetetlen a túléléshez. Ebben az erőfeszítésben sokat segít nekik az emberek veleszületett képessége a nyelv elsajátítására. Bár a szülők soha nem magyarázzák meg a nyelvtan fogalmait, a gyermek saját maga tanulja meg és sajátítja el őket a nyelvi kommunikációnak való kitettség segítségével. A nyelv elsajátításához szükséges alapvető eszköz egy természetes kommunikációs forrás.
Tanulás
A nyelvtanulás a formális tanítási módszertan, amely a nyelv szabályait magyarázó utasítások formájában tekinthető meg. Itt a hangsúly a nyelv formáján van, nem pedig a szövegen, és a tanárokat elfoglaltnak tartják, ha a nyelvtani szabályokat elmagyarázzák a hallgatóknak. A diákok örülnek, hogy kapnak egy parancsot a nyelvtanról, sőt nyelvtani tesztet is tehetnek a tanult nyelven. Látható azonban, hogy a nyelvtani szabályok ismerete nem garantálja a beszélt nyelv megfelelő irányítását, bár a hallgató minősített nyelvvizsgákat szerezhet. Sajnos a felnőttkori nyelvtanulás nagy része ezen a tanítási módszeren alapszik, amely inkább a formára, mintsem a szövegre támaszkodik, és indokolatlan fontosságot tulajdonít a nyelvtan szabályainak.
Mi a különbség a tanulás és az elsajátítás között?
• A nyelv elsajátításához értelmes kommunikációra van szükség a nyelven, amelyet természetes kommunikációnak is neveznek.
• A nyelvtanulás alapja a kevesebb kommunikáció és a nyelvtani szabályok magyarázata.
• Az elsajátítás során a gyermek nem ismeri a nyelvtani szabályokat, és intuitív módon megtanulja, mi a helyes vagy helytelen, mivel állandó értelmes kommunikáció folyik.
• Az elsajátítás tudatalatti, míg a tanulás tudatos és szándékos.
• Az elsajátítás során a tanuló jobban koncentrál a szövegre és kevésbé a formára, míg a nyelv tanulási folyamatában egyedül a formára koncentrál.
• Az anyanyelv többnyire a második nyelvet tanulja.
