Szénhidrogének vs szénhidrátok
A szerves molekulák olyan molekulák, amelyek szénből állnak. A szerves molekulák a leggyakoribb molekulák az élőlényekben ezen a bolygón. Az élőlények fő szerves molekulái közé tartoznak a szénhidrátok, fehérjék, lipidek és nukleinsavak. A nukleinsavak, mint például a DNS, genetikai információkat tartalmaznak az élőlényekről. A szénvegyületek, mint a fehérjék, testünk szerkezeti alkotóelemeit alkotják, és enzimeket alkotnak, amelyek az összes metabolikus funkciót katalizálják. A szerves molekulák energiát biztosítanak számunkra a napi funkciók elvégzéséhez.
Nem csak szerves molekulákból állunk, hanem sokféle szerves molekula létezik körülöttünk, amelyeket minden nap különböző célokra használunk fel. A viselt ruháink természetes vagy szintetikus szerves molekulákból állnak. A házunkban található anyagok közül sok szerves. A benzin, amely energiát ad az autóknak és más gépeknek, szerves. Az általunk szedett gyógyszerek, a peszticidek és az inszekticidek nagy része szerves molekulákból áll. Így a szerves molekulák életünk szinte minden aspektusához kapcsolódnak.
Szénhidrogének
A szénhidrogének szerves molekulák, amelyek csak szén- és hidrogénatomokból állnak. A szénhidrogének teljes oxidációja csak szén-dioxidot és vizet eredményez. A szénhidrogének hidrofóbok, és ahogy a molekula nagyobb lesz, a hidrofóbicitás is növekszik.
A szénhidrogének lehetnek aromásak vagy alifásak. Főleg kevés típusra oszthatók, például alkánokra, alkénekre, alkinekre, cikloalkánokra és aromás szénhidrogénekre. Telített és telítetlen szénhidrogénekként is feloszthatók.
A telített szénhidrogéneket alkánoknak is nevezhetjük. Náluk van a legtöbb hidrogénatom, amelyet egy molekula be tud fogadni. A szénatomok és a hidrogének közötti összes kötés egyszeres kötés. Emiatt a kötés megengedett a forgás bármely atom között. Ezek a legegyszerűbb típusú szénhidrogének. Telített szénhidrogének általános képlete a C n H 2n + 2. Ezek a körülmények kissé eltérnek a cikloalkánoktól, mivel ciklikus szerkezetűek.
Telítetlen szénhidrogéneknél kettős vagy hármas kötés van a szénatomok között. Mivel több kötés van, a hidrogénatomok optimális száma nincs meg a molekulában. Az alkének és az alkinek a telítetlen szénhidrogének példái. Nem ciklusos molekulák kettős kötések általános képlete C n H 2n, és alkinek általános képlete a C n H 2n-2.
Szénhidrátok
A szénhidrátok olyan vegyületek csoportja, amelyek definíciója „polihidroxi-aldehidek és ketonok vagy olyan anyagok, amelyek hidrolizálva polihidroxi-aldehideket és ketonokat eredményeznek”. A szénhidrátok a legelterjedtebb szerves molekulák a földön. Ezek jelentik az élő szervezetek kémiai energiáját. Nem csak ez, hanem a szövetek fontos alkotóelemeként szolgál.
A szénhidrátokat fotoszintézissel szintetizálják a növényekben és néhány mikroorganizmusban. A szénhidrátok azért kapták a nevüket, mert ennek képlete C x (H 2 O) x, és ez szénhidrátoknak tűnt. A szénhidrát ismét három kategóriába sorolható, mint monoszacharid, diszacharid és poliszacharid.
A monoszacharidok a legegyszerűbb szénhidráttípusok. A diszacharidok és a monoszacharidok vízben könnyen oldódnak, ízük pedig édes. Kristályosíthatók. A poliszacharidok eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, mint más szénhidrátok, mert polimerek. Nincs édes ízük; némelyik részben vízben oldódik, míg néhány oldhatatlan. A diszacharidokhoz hasonlóan a poliszacharidok hidrolizálhatók.
Szénhidrogének vs szénhidrátok
