Genetikai sodródás vs génáramlás
Az evolúció soha nem ér véget, és létfontosságú annak megvalósulása, hogy életben lehessen a folyamatosan változó környezetben. Az evolúció során a fajok az új környezeti követelményeknek megfelelően módosítják jellemüket vagy tulajdonságukat, és ezek a módosító folyamatok öt fő mechanizmusban zajlanak. A genetikai sodródás és a szárnyasok az evolúció ezen öt fő mechanizmusának kettője, és ezek teljesen különböznek egymástól annak ellenére, hogy mindkét mechanizmus a végén evolúciót eredményez.
Genetikai sodródás
A genetikai sodródás a biológiai fajok evolúciójának mechanizmusa, amely az allélok gyakoriságának változása miatt következik be egy populációban. Ezek a változások az allél gyakoriságában egy populációban véletlenszerűen fordulnak elő. A genetikai sodródás jelenségének tisztázása érdekében fontos lenne a reprodukcióval kapcsolatos megértés.
A reprodukcióban ivarsejtek képződnek, és a ivarsejtek meiózist követnek, ahol az egyes tulajdonságok két alléljének egyikét elválasztják. Amikor ez a szétválasztás megtörténik, a következő generációba átvihető allélok száma a valószínűségi érték természetét veszi fel. Ezért csak néhány allél kerül át a következő generációba, és ez egy adott tulajdonság szempontjából különbséget okoz a két generáció között az allél frekvenciájában.
Az egyik nagyon gyakori példa a genetikai sodródás leírására az lenne, hogy az emberi családok többségében eltérő a fiúk és a lányok száma, mivel az X vagy Y allél a szülőktől eltérően került át az új generációba. Bár az X és Y allélok nem igazán járulnak hozzá az evolúcióhoz, a többi allél frekvenciaváltozásának jelentős hatása lenne az evolúcióra. Fontos tudni, hogy a kis populációkban kiemelkedő a genetikai sodródás, míg a nagy populációknak ritkán van jelentős hatása a jelenségre.
A genetikai sodródás eredménye lehet új szervezet, faj, alfaj vagy új típus. Ez az eredmény a környezetben fennmaradhat, vagy nem, mert nem természetes szelekcióval jött létre. A genetikai sodródás véletlenszerűen bekövetkező esemény, és esély az új forma túlélése is.
Génáramlás
A génáramlás az evolúció folyamata, amely akkor következik be, amikor a gének vagy allélok egyik populációból a másikba mozognak. Génmigrációnak is nevezik, és ez megváltoztathatja az allél gyakoriságát, valamint néhány variációt mindkét populáció génkészletében. Amikor egy adott populációból származó egyedek egy része vagy egy csoportja új helyre költözik, akár állatok bevándorlásával, akár növények esetén szél vitte el, az új hely génkészlete megnő. A bevándorlók vonásai hatással lehetnek arra, hogy jelentős változásokat idézzenek elő a következő generáció utódaiban.
Az óceánok, a hegyláncok, a sivatagok és a mesterséges falak gátaként működnek a génáramlás ellen. Ezenkívül a szexuális preferenciák közötti különbségek némelyike a génáramlás ellen is felléphet. Néhány jó példa támasztja alá ezt a jelenséget az emberek részéről a malária elleni immunitás kialakulásával kapcsolatban az új nyugati afrikaiak körében, miután szüleik párosodtak az európaiakkal, akiknek eredetileg immunitása volt. Érdekes észrevenni, hogy a génáramlás két faj között is megtörténhet.
Mi a különbség a genetikai sodródás és a génáramlás között?
• Mindkettő a biológiai fajok evolúciójának mechanizmusa, de a génáramlás a gének keverésével történik más populációkkal, míg a genetikai sodródás akkor következik be, amikor az allél frekvenciája megváltozik a populáció két generációja között.
• A genetikai sodródás két generáció között, míg a génáramlás két populáció között megy végbe.
• A genetikai sodródás csak egy fajnál fordul elő, míg a génáramlás két populáció vagy két faj között valósulhat meg.
• A fizikai akadályok számítanak a génáramlás szempontjából, de a genetikai sodródás szempontjából nem.
• A génáramlás gyakoribb az állatokban, mint a növényekben, míg a genetikai sodródás bármely populációban megtörténhet.
