Természetes szelekció vs genetikai sodródás
Mind a természetes szelekció, mind a genetikai sodródás evolúciós folyamathoz vezet azáltal, hogy idővel megváltoztatja a populáció génfrekvenciáját. Mindkét folyamat részt vesz az evolúcióban, és nem zárja ki egymást. A természetes szelekció azonban az egyetlen folyamat, amely kiválasztja a környezethez legjobban alkalmazkodó organizmusokat, és a genetikai sodródás csökkenti a genetikai variációt.
A gének vagy az allélok ezen variációi örökölhetőek, és a genetikai variációkat mutációk, génáramlás és nemek eredményezhetik.
Természetes kiválasztódás
A természetes szelekció egy olyan hipotézis, amelyet Darwin javasolt, ahol a legtöbb adaptív szervezetet a környezet fokozatosan választja ki. A természetes szelekció akkor következik be, ha az egyének genetikailag változatosak, ez a variáció egyes személyeket jobbá tesz, mint másokat, és ezek a kiváló tulajdonságok örökletesek.
Ez a folyamat mutációk révén megy végbe, amelyek az egyénekben különféle okok miatt véletlenszerűen fordulnak elő. Ezen mutációk miatt az egyénnek előnye lehet a környezeti kihívásokon túl. A mutációval rendelkező egyén jobban alkalmazkodhat a környezethez, mint mások. Például a kiváló tulajdonság segít megszökni a ragadozók elől, amelyek gyorsabban futnak, mint más egyének. Többet képesek szaporodni, mint más egyedek, és a tulajdonság átkerül a második generációba, és megtörténik az új fajok fejlődése. Az új tulajdonság gyakorisága megnő a genomban, és ezt a folyamatot a legalkalmasabb szervezetek természetes szelekciójának vagy túlélésének nevezik.
Genetikai sodródás
Az allél frekvenciák variációját a populáción belül a véletlenszerű mintavétel miatt egyszerűen genetikai sodródásnak vagy Sewall Wright-effektusnak nevezzük. A véletlenszerű mintavétel miatt a populáció részhalmaza nem feltétlenül reprezentatív a populációra. Lehet, hogy mindkét irányba ferde. Kisebb populáció esetén a véletlenszerű mintavétel hatása genetikai sodródást okoz, mint egy nagyobb populáció. Néhány allél egyre gyakoribbá válik, miközben újra és újra szelektálják őket, és néhány eltűnhet a kicsi, elszigetelt populációkból. Ez a genetikai sodródás vagy az allél eltűnése kiszámíthatatlan (Taylor és mtsai, 1998).
Az új generációk eltérhetnek a szülői populációtól, ami akár a populáció kihalását eredményezi, akár alkalmazkodóbb fajokat eredményez a környezethez. Nagy populációban azonban ez a hatás elhanyagolhatónak tekinthető. A genetikai sodródás nem úgy választja ki az adaptív organizmust, mint a természetes szelekció.
Mi a különbség a természetes szelekció és a genetikai sodródás között?
• A legfőbb különbség a természetes szelekció és a genetikai sodródás között az, hogy a természetes szelekció olyan folyamat, amelyben adaptívabb fajokat választanak ki a környezeti kihívásokra válaszul, míg a genetikai sodródás véletlenszerű szelekció.
• A természetes szelekció a környezeti kihívások miatt következik be, míg a genetikai sodródás nem a környezeti kihívások miatt következik be.
• A természetes szelekció végül az egymást követő tulajdonság kiválasztásával jár a káros tulajdonság felett, míg a genetikai sodródás miatt a fontos allélek teljesen eltűnhetnek.
• A természetes szelekció növeli a tulajdonság alkalmazkodási gyakoriságát a környezettel, míg a genetikai sodródás ritkán eredményez adaptívabb fajokat a környezethez.
• A természetes szelekció növeli a genetikai variációt, míg a genetikai sodródás nem növeli a genetikai variációt a természetes szelekcióhoz képest. Néha a genetikai sodródás miatt egyes változatok teljesen kihalnak.
