Áradás vs műsorszórás
Az útválasztás annak a folyamatnak a kiválasztása, amelyet a hálózati forgalom küldéséhez használni kíván, és a csomagokat a kiválasztott alhálózat mentén küldi el. Az Flooding és a Broadcast két útválasztási algoritmus, amelyet manapság a számítógépes hálózatokban használnak. Az áradás az összes bejövő csomagot minden kimenő élen keresztül elküldi. A műsorszórás azt jelenti, hogy a hálózat minden eszköze csomagot fog kapni.
Mi az áradás?
Az Flooding egy nagyon egyszerű útválasztási algoritmus, amely az összes bejövő csomagot elküldi minden kimenő élen. Ezen útválasztási algoritmus működése miatt garantáltan lesz kézbesítve egy csomag (ha kézbesíthető). De lehetőség van arra, hogy ugyanazon csomag több példánya eljusson a célhoz. Az áradó algoritmus garantálja, hogy megtalálja és felhasználja a legrövidebb utat a csomagok küldéséhez, mivel természetesen használja a hálózat minden útját. Ebben az útválasztási algoritmusban nincsenek összetettségek; nagyon egyszerűen kivitelezhető. Természetesen az árasztási algoritmusnak is kevés hátránya van. Mivel a csomagokat minden kimenő linken keresztül küldik, a sávszélesség nyilvánvalóan kárba veszik. Ez azt jelenti, hogy az áradás valóban ronthatja a számítógépes hálózat megbízhatóságát. Hacsak nem tesznek meg olyan szükséges óvintézkedéseket, mint a komlószám vagy az életidő,ismétlődő példányok megállás nélkül keringhetnek a hálózaton belül. Az egyik lehetséges óvintézkedés az, ha megkérjük a csomópontokat, hogy kövessék nyomon az egyes rajta áthaladó csomagokat, és győződjenek meg arról, hogy egy csomag csak egyszer megy át rajta. Egy másik óvintézkedést szelektív áradásnak nevezünk. Szelektív elárasztás esetén a csomópontok csak (körülbelül) helyes irányban továbbíthatják a csomagokat. A Usenet és a p2p (peer-to-peer) rendszerek áradásokat alkalmaznak. Továbbá az olyan útválasztási protokollok, mint az OSPF, a DVMRP és az ad-hoc vezeték nélküli hálózatok, elárasztást alkalmaznak. A Usenet és a p2p (peer-to-peer) rendszerek áradásokat alkalmaznak. Továbbá az útválasztási protokollok, mint például az OSPF, a DVMRP és az ad-hoc vezeték nélküli hálózatok, elárasztják az áradást. A Usenet és a p2p (peer-to-peer) rendszerek áradásokat alkalmaznak. Továbbá az olyan útválasztási protokollok, mint az OSPF, a DVMRP és az ad-hoc vezeték nélküli hálózatok, elárasztást alkalmaznak.
Mi a műsorszórás?
A műsorszórás a számítógépes hálózatokban használt módszer, amely biztosítja, hogy a hálózat minden eszköze kapjon (sugárzott) csomagot. Mivel a műsorszórás negatív módon befolyásolhatja a teljesítményt, nem minden hálózati technológia támogatja a műsorszolgáltatást. Az X.25 és a frame relé nem támogatja a műsorszórást, és nincs olyan, hogy az interneten keresztül sugározzon műsort. Leginkább LAN-okban használják (Local Area Networks, főleg Ethernetben és token ringben), ritkábban használják nagyobb hálózatokban, például WAN-okban (Wide Area Networks). Még az IPv6 (az IPv4 utódja) sem támogatja a műsorszolgáltatást. Az IPv6 csak a multicastingot támogatja, amely hasonlít az egy a többhöz útválasztási módszertanhoz, amely csomagokat küld minden csomópontnak, amely csatlakozott egy adott multicast csoporthoz. Ha mindegyik szerepel egy csomag címében mind az Ethernet, mind az IPv4-ben, az azt jelzi, hogy a csomagot sugározni fogják. Másrészt az IEEE 802.2 vezérlőmezőben egy speciális értéket használnak a token gyűrűben a műsorszórás jelzésére. A műsorszolgáltatás egyik hátránya, hogy használható DoS (Denial of Service) támadásokra. Például egy támadó hamis ping kéréseket küldhet, az forrás számítógép címével az áldozat számítógépének címét használva. Ezután a hálózat összes csomópontja válaszolni fog az áldozat számítógépének erre a kérésére, ami a teljes hálózat meghibásodását okozza. Ezután a hálózat összes csomópontja válaszolni fog az áldozat számítógépének erre a kérésére, ami a teljes hálózat meghibásodását okozza. Ezután a hálózat összes csomópontja válaszolni fog az áldozat számítógépének erre a kérésére, ami a teljes hálózat meghibásodását okozza.
Mi a különbség az árvíz és a műsorszórás között?
Csomagküldés minden állomásnak egyszerre sugároz. De az áradás nem küld csomagokat minden gazdagépnek egyszerre. A csomagok az áradás miatt végül eljutnak a hálózat összes csomópontjához. Az áradás elküldheti ugyanazt a csomagot ugyanazon a link mentén többször, de a műsorszórás legfeljebb egyszer küld egy csomagot egy link mentén. Ugyanannak a csomagnak több példánya eljuthat a csomópontokba az áradás során, miközben a műsorszórás nem okoz ilyen problémát. Az áradástól eltérően a műsorszórás egy speciális adási cím megadásával történik a csomagokon.
