Kulcskülönbség - Flow Control vs Error Control
Az adatkommunikáció az adatküldés folyamata a forrásból a rendeltetési helyre átviteli közegen keresztül. A hatékony adatkommunikációhoz technikákat kell használni. A küldő és a vevő sebessége és tárolási kapacitása eltérő. Amikor az adatok eljutnak a rendeltetési helyre, az adatokat ideiglenesen a memóriában tárolják. Ez a memória pufferként ismert. A sebességkülönbségek és a pufferkorlátozások befolyásolhatják a megbízható adatkommunikációt. Az áramlásszabályozás és a hibavezérlés két különböző mechanizmus, amelyeket a pontos adatátvitelhez használnak. Ha a küldő sebessége nagyobb, és a vevő sebessége alacsonyabb, akkor a sebesség nem felel meg. Ezután az elküldött adatok áramlását ellenőrizni kell. Ezt a technikát áramlásszabályozásnak nevezik. Az átvitel során hibák léphetnek fel. Ha a vevő hibát észlel,tájékoztatnia kell a küldőt arról, hogy hiba van az adatokban. Tehát a feladó újra továbbíthatja az adatokat. Ez a technika Hibakezelés néven ismert. Mindkettő az OSI modell adatkapcsolati rétegében fordul elő. A Flow Control és a Error Control közötti legfontosabb különbség az, hogy a Flow Control célja az adatok megfelelő áramlásának fenntartása a feladótól a vevőig, míg a Error Control az, hogy kiderítse, a vevőnek továbbított adatok hibamentesek-e és megbízhatóak-e. A Flow Control és a Error Control közötti legfontosabb különbség az, hogy a Flow Control célja az adatok megfelelő áramlásának fenntartása a feladótól a vevőig, míg a Error Control az, hogy kiderítse, a vevőnek továbbított adatok hibamentesek-e és megbízhatóak-e. A Flow Control és a Error Control közötti legfontosabb különbség az, hogy a Flow Control célja az adatok megfelelő áramlásának fenntartása a feladótól a vevőig, míg a Error Control az, hogy kiderítse, a vevőnek továbbított adatok hibamentesek-e és megbízhatóak-e.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbségek
2. Mi az áramlásszabályozás
3. Mi az a hibavezérlés
4. Az áramlásszabályozás és a hibakontroll közötti hasonlóságok
5. Egymás melletti összehasonlítás - Áramlásszabályozás vs Hibavezérlés táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az az áramlásszabályozás?
Amikor adatokat küld egyik eszközről egy másik eszközre, a küldés vége forrásként, feladóként vagy adóként ismert. A vevő véget úti célnak vagy vevőnek nevezik. A küldő és a vevő sebessége eltérő lehet. A vevő nem tudja feldolgozni az adatokat, ha az adatküldési sebesség nagyobb. Tehát az áramlásszabályozási technikák alkalmazhatók.
Az áramlásszabályozás egyik egyszerű módja a Stop és Wait flow szabályozás. Először az adó elküldi az adatkeretet. A vétel után a vevő nyugtázókeretet (ACK) küld. Az adó csak akkor küldhet adatokat, ha megkapta a nyugtázási keretet a vevőtől. Ez a mechanizmus vezérli az átvitel áramlását. A fő hátrány az, hogy egyszerre csak egy adatkeret továbbítható. Ha egy üzenet több keretet tartalmaz, a leállítás és a várakozás nem lesz hatékony folyamatszabályozási módszer.
01. ábra: Áramlásszabályozás és Hibavezérlés
Csúszó ablak módszerben mind a feladó, mind a vevő fenntart egy ablakot. Az ablak mérete lehet egyenlő vagy kisebb, mint a puffer mérete. A feladó addig küldhet adatot, amíg az ablak meg nem telik. Amikor az ablak megtelt, az adónak várnia kell, amíg nyugtázást nem kap a vevőtől. Az egyes képkockák követéséhez egy sorszámot használnak. A vevő nyugtáz egy keretet egy nyugtázás elküldésével a következő várható keret sorszámával. Ez a nyugtázás közli a feladóval, hogy a vevő készen áll a megadott számú kezdetű ablakméretű keretek számának elfogadására.
Mi a hibakezelés?
Az adatokat keretek sorozataként küldjük el. Előfordulhat, hogy egyes keretek nem érik el a célt. A zajkitörés hatással lehet a keretre, ezért előfordulhat, hogy a vevő végén nem ismerhető fel. Ebben a helyzetben úgy hívják, hogy a keret elveszett. Előfordul, hogy a keretek elérik a célt, de a bitekben vannak hibák. Ekkor a keretet sérült keretnek nevezzük. Mindkét esetben a vevő nem kapja meg a megfelelő adatkeretet. E problémák elkerülése érdekében a feladónak és a fogadónak protokollja van az átviteli hibák felderítésére. Fontos, hogy a megbízhatatlan adatkapcsolatot megbízható adatkapcsolattá alakítsuk.
Hibakezelési technikák
Három technika létezik a hibakezelésre. Stop-and-Wait, Go-Back-N, Selective-Repeat. Ezeket a mechanizmusokat együttesen úgy hívják, hogy automatikus ismétléskérés (ARQ).
A Stop and Wait ARQ-ban egy keretet küld a vevő. Ezután a vevő elküldi a nyugtázást. Ha a feladó egy adott időszakban nem kapott nyugtázást, akkor a feladó újra elküldi azt a keretet. Ez az időtartam az időzítő nevű speciális eszköz segítségével található. A keret küldésekor a feladó elindítja az időzítőt. Rögzített ideje van. Ha a vevő nem ismer fel nyugtázást, a feladó újra továbbítja a keretet.
A Go-Back-N ARQ alkalmazásban a küldő az ablak méretéig egy sor keretet továbbít. Ha nincs hiba, a vevő a szokásos módon elküldi a nyugtázást. Ha a cél hibát észlel, akkor negatív nyugtázást (NACK) küld a kerethez. A vevő a hibakeretet és az összes jövőbeni keretet elveti, amíg a hibakeretet kijavítják. Ha a küldő negatív nyugtázást kap, akkor újra el kell küldenie a hibakeretet és az összes következő keretet.
A Selective-Repeat ARQ esetén a vevő nyomon követi a sorozatszámokat. Negatív nyugtázást csak az elveszett vagy megrongált keretből küld. A feladó csak azt a keretet küldheti el, amelyre a NACK érkezett. Hatékonyabb a Go-Back-N ARQ. Ezek a leggyakoribb hibakezelési technikák.
Mi a hasonlóság az áramlásszabályozás és a hibakontroll között?
Az áramlásszabályozás és a hibavezérlés egyaránt előfordul az adatkapcsolati rétegben
Mi a különbség az áramlásszabályozás és a hibakontroll között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Flow Control vs Error Control |
|
| Az áramlásszabályozás az a mechanizmus, amely biztosítja az adatkommunikációban a megfelelő továbbítást a feladótól a vevőig. | A hibakezelés az a hiba nélküli és megbízható adat továbbításának mechanizmusa a vevő felé az adatkommunikáció során. |
| Fő technikák | |
| A Stop és a Wait és a Sliding Window példák az áramlásszabályozási technikákra. | Stop-and-wait ARQ, Go-Back-N ARQ, Selective-Repeat ARQ a hibakezelési technikák példái. |
Összegzés - Flow Control vs Error Control
Az adatokat a feladótól a vevőig továbbítják. A megbízható és hatékony kommunikációhoz elengedhetetlen a technikák használata. A Flow Control és a Error Control kettő közülük. Ez a cikk a Flow Control és a Error Control közötti különbséget tárgyalta. A Flow Control és a Error Control között az a különbség, hogy a Flow Control célja, hogy fenntartsa a megfelelő adatáramlást a feladótól a vevőig, míg a Error Control segítségével kiderül, hogy a vevőnek továbbított adatok hibamentesek-e és megbízhatóak-e.
Töltse le a Flow Control vs Error Control PDF-fájlt
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Töltse le a PDF verziót itt: Különbség az áramlásszabályozás és a hibakezelés között
