A Savasság és Az Alaposság Közötti Különbség

2024 Szerző: Mildred Bawerman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:39

Fő különbség - Savasság vs alaposság

A vegyületek savtartalma és lúgossága a pH értékét jelzi. A közeg savasságát savas vegyületek okozzák, amelyek hidrogénionokat (H ⁺) szabadíthatnak fel, ami alacsony pH-értéket eredményez ebben a közegben. A táptalaj lúgosságát a bázikus vegyületek okozzák, amelyek hidroxidionokat (OH ^-) szabadíthatnak fel, ami magas pH-értéket eredményez ebben a közegben. A savasság és a lúgosság közötti legfontosabb különbség az, hogy a savasság alacsony pH-t, míg a lúgosság vizes közegben magas pH-t okoz.

TARTALOM

1. Áttekintés és a legfontosabb különbség

2. Mi a savasság

3. Mi az alaposság

4. Egymás mellett történő összehasonlítás - Savasság vs alaposság táblázatos formában

5. Összefoglalás

Mi az a savasság?

A savasság az anyagok savszintje. A hidrogénionok koncentrációja (H ⁺) a legfontosabb paraméter, amelyet a savasság azonosítására használnak. A hidrogénion-koncentrációt pH-értékben fejezzük ki. A pH a hidrogénion-koncentráció negatív logaritmusa. Ezért magasabb a hidrogénion-koncentráció, alacsonyabb a pH. Az alacsony pH-érték magasabb savasságot jelez.

Az anyagok savassága szerint kétféle sav létezik, mint erős savak és gyengék. Az erős savak magasabb savtartalmat okoznak vizes közegben, míg a gyenge savak alacsony savtartalmat eredményeznek. Az erős savak teljesen disszociálhatnak ionokká, felszabadítva az összes lehetséges hidrogéniont (H ⁺). Ezzel szemben a gyenge sav részben disszociál, csak néhány hidrogénion szabadul fel. A savak kategóriába sorolhatók monoprotikus savakként és poliprotikus savakként is; a monoprotikus savak molekulánként egy hidrogén-iont szabadítanak fel, míg a poliprotikus savak molekulánként több hidrogén-iont szabadítanak fel.

A savak savasságát a sav pKa határozza meg. pKa a Ka negatív logaritmusa. Ka az oldat sav disszociációs állandója. A sav szilárdságának (vagy savasságának) kvantitatív mérése. Csökkentse a pKa-t, annál erősebb a sav. Minél magasabb a pKa, annál gyengébb a sav.

01. ábra: A citromlé magas savtartalmú

A kémiai elemek savasságának időszakos tendenciái alapvetően azok elektronegativitási értékeitől függenek. A kémiai elemek elektronegativitása egy periódus balról jobbra növekszik. Ha egy atom elektronegativitása nagyobb, akkor nagyon könnyen stabilizálhatja rajta a negatív atomot, mert nagyobb az affinitása az elektronok iránt. Ezért a magas elektronegatív atomokhoz kapcsolódó hidrogénionok könnyen felszabadulnak, mint az alacsony elektronegatív atomok, ami magasabb savasságot eredményez. Ha a periódusos rendszerben lemegy egy csoporttal, a savasság növekszik. Ennek oka, hogy az atomok mérete a csoport lefelé növekszik. A nagy atomok stabilizálhatják a negatív töltéseket (töltéseloszlás alapján); így egy nagy atomhoz kapcsolódó hidrogénion könnyen felszabadulhat.

Mi az alaposság?

Az anyag lúgossága az adott savban egy bázissal helyettesíthető hidrogénatomok száma. Más szavakkal, a vegyület lúgossága az a hidrogénionok száma, amelyek teljesen reagálhatnak egy bázis által felszabadított hidroxidionokkal.

02. ábra: A hidroxidion kémiai szerkezete

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a vegyület alaposságát.

1. Elektronegativitás
2. Atomi sugár
3. Hivatalos díjak

Az atom elektronegativitása az elektronok iránti affinitására utal. A nagy elektronegativitású atom vonzhatja az elektronokat az alacsony elektronegatív atomokhoz képest. Magasabb az elektronegativitás, alacsonyabb az alaposság. A hidroxidion felszabadítása érdekében az oxigénatom és a molekula többi része közötti kötéselektronokat az oxigénatomnak teljesen vonzania kell (a hidroxidcsoportban lévő oxigénatomnak elektronegatívabbnak kell lennie, mint a másik atomhoz, amelyhez kapcsolódik). Például: ha a ROH alapossága magas, akkor R elektronegativitása kisebb, mint az oxigénatomé.

03. ábra: A szappanok gyenge bázisok, amelyek zsírsavak nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal történő reakciójával keletkeznek.

Az atom sugara egy másik tényező, amely befolyásolja a vegyület alaposságát. Ha az atom sugara kicsi, akkor ennek az atomnak az elektronsűrűsége nagy. Így a hidroxidion könnyen felszabadulhat. Ekkor ennek a vegyületnek az alapossága viszonylag magas.

A hivatalos díjak általában pozitív vagy negatív töltések. A pozitív formális töltés kisebb elektronsűrűséget jelez. Ezért a kötéselektronokat nem tudja teljesen vonzani a hidroxidion. Ekkor nem szabadul fel könnyen (a hidroxidion), ami alacsonyabb bázikusságot jelez. Ezzel szemben a negatív formális töltés magasabb alaposságot okoz.

Mi a különbség a savasság és az alaposság között?

Különböző cikk a táblázat előtt

Savasság vs alaposság
A savasság az anyagok savszintje.	A bázisság arra utal, hogy bázisnak lennie, amely hidroxidionokat (OH-) szabadíthat fel.
pH
A savasság alacsony pH-értéket eredményez a vizes közegekben.	Az alaposság magas pH-t okoz a vizes közegekben.
Ionok
A savasság a hidrogénionok magas koncentrációját jelzi egy közegben.	A lúgosság a hidroxidionok magas koncentrációját jelzi egy közegben.
Időszakos trendek
A savasság balról jobbra növekszik egy periódus alatt és egy csoportban lefelé.	Az alaposság balról jobbra csökken egy periódus alatt és egy csoportban lefelé.
Az elektronegativitás hatása
A savasság magas, ha az elektronegativitás (annak az atomnak, amelyhez hidrogénatom kapcsolódik) magas.	A lúgosság akkor magas, ha az elektronegativitás (annak az atomnak, amelyhez a hidroxidion oxigénatomja kapcsolódik) alacsony.

Összegzés - Savasság vs alaposság

A savasság és az alaposság a kémia két alapvető fogalma. A savasságot savas vegyületek okozzák. Az alaposságot az alapvegyületek okozzák. A savasság és a lúgosság közötti legfontosabb különbség az, hogy a savasság alacsony pH-t, míg a lúgosság vizes közegben magas pH-t okoz.