Áramlásszabályozás vs torlódásszabályozás
Az áramlásszabályozás olyan mechanizmus, amelyet a számítógépes hálózatokban használnak a küldő és a vevő közötti adatáramlás szabályozására, oly módon, hogy a lassú vevőt a gyors küldő nem fogja kitakarni. Az áramlásszabályozás olyan módszereket biztosít a vevő számára, hogy szabályozza az átviteli sebességet úgy, hogy a vevő képes legyen kezelni a feladó által továbbított adatokat. A torlódásszabályozás olyan mechanizmus, amely az adatáramlást akkor szabályozza, amikor a torlódás valóban bekövetkezik. Olyan adatokat vezérel, amelyek egy hálózatba lépnek be, hogy a hálózat kezelni tudja a hálózaton belüli forgalmat.
Mi az az áramlásszabályozás?
Az áramlásszabályozás olyan mechanizmus, amely úgy vezérli az adatáramlást a feladó és a vevő között, hogy a lassabb vevőt ne terhelné el a gyors küldő által továbbított adatmennyiség. Ez a helyzet több okból is bekövetkezhet, például a vevő feldolgozási teljesítményének hiánya, mint a küldőé vagy a forgalmi terhelésű vevőé, mint a küldőé. Az áramlásszabályozásban használt mechanizmusokat az alapján lehetne kategorizálni, hogy a vevő visszajelzést küld-e a feladónak. Az Open-loop áramlásszabályozó mechanizmusban a vevő nem küld visszajelzést a feladónak, és ez a legszélesebb körben alkalmazott áramlásszabályozási módszer. A zárt hurkú áramlásszabályozásban a torlódási információkat visszaküldik a feladónak. Az áramlásszabályozás általánosan használt típusai a hálózati torlódások, az ablakos áramlásszabályozás és az adatpuffer.
Mi a torlódásszabályozás?
A torlódásszabályozás olyan módszereket biztosít a hálózatba belépő forgalom szabályozására, hogy azt maga a hálózat kezelhesse. A torlódásszabályozás megakadályozza, hogy a hálózat elérje a torlódási összeomlást, ahol a forgalmi torlódások miatt kevés vagy egyáltalán nem történik hasznos kommunikáció. A torlódásszabályozást elsősorban a csomagkapcsolt hálózatokra alkalmazzák. A torlódásszabályozás célja az, hogy a hálózaton belüli csomagok számát olyan szinten tartsa, amely drámai módon csökkenti a teljesítményt. A torlódások ellenőrzése az Átviteli Vezérlő Protokoll (TCP) és a Felhasználói Datagram Protokoll (UDP) szállítási réteg protokolljaiban valósul meg. Lassú indítású és exponenciális backoff algoritmusokat használnak a TCP-ben. A torlódásszabályozó algoritmusokat a hálózattól kapott visszajelzések mennyisége és a teljesítmény javításának szempontja alapján osztályozzák. Továbbá,osztályozásuk olyan kritériumok alapján történik, mint a módosítások elvégzése az aktuális hálózaton és az algoritmus által alkalmazott méltányossági kritérium.
Mi a különbség az áramlásszabályozás és a torlódásszabályozás között?
Bár az áramlásszabályozás és a torlódásszabályozás két hálózati forgalomszabályozó mechanizmus, amelyet a számítógépes hálózatokban használnak, megvannak a legfontosabb különbségeik. Az áramlásszabályozás egy végpontok közötti mechanizmus, amely szabályozza a küldő és a vevő közötti forgalmat, amikor a gyors küldő adatokat továbbít egy lassú vevőnek. Másrészt a torlódásszabályozás egy olyan mechanizmus, amelyet a hálózat használ a hálózat torlódásainak ellenőrzésére. A torlódásszabályozás megakadályozza a csomagok elvesztését és a hálózati torlódások miatt bekövetkező késéseket. A torlódásszabályozás olyan mechanizmusnak tekinthető, amely biztosítja, hogy egy teljes hálózat képes kezelni a hálózatra érkező forgalmat. Ám az áramlásszabályozás olyan mechanizmusokra vonatkozik, amelyeket egy adott küldő és egy vevő közötti átvitel kezelésére használnak.
