Fő különbség - A reakció sorrendje és a molekulárisság
A kémiai reakciók a kémiai vegyületekben bekövetkező változások. Ez az egyik kémiai anyag átalakulásához vezet a másikhoz. A kémiai reakción áteső kezdeti vegyületeket reaktánsoknak nevezzük. Amit kapunk a reakció befejeződésével, az termékek. A reakció sorrendjét megadjuk egy anyag vonatkozásában; lehet egy reagens, termék vagy katalizátor vonatkozásában. Az anyag reakciójának sorrendje az a kitevő, amelyre a sebességegyenletben a koncentrációja megemelkedik. A kémiai reakciók molekularitása azt fejezi ki, hogy a reaktáns molekulák mennyi részt vesznek a reakcióban. A legfontosabb különbség a reakció sorrendje és a molekulárisság között az, hogy a reakció sorrendje megadja a kapcsolatot egy kémiai faj koncentrációja és az általa végrehajtott reakció között, míg a molekulárisság azt jelzi, hogy hány reaktáns molekula vesz részt a reakcióban.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbségek
2. Mi a reakció sorrendje
3. Mi a molekularitás
4. Egymás melletti összehasonlítás - A reakció sorrendje és a molekularitás táblázatos formában
5. Összefoglalás
Mi a reakció rendje
Az anyag reakciójának sorrendje az a kitevő, amelyre a sebességegyenletben a koncentrációja megemelkedik. Ennek a fogalomnak a megértése érdekében először tudnunk kell, hogy mi az a kamatlábtörvény.
Rate Law
A sebességtörvény azt jelzi, hogy a kémiai reakció progressziójának sebessége (állandó hőmérsékleten) arányos a reaktánsok koncentrációjával a kísérleti úton meghatározott exponensekre. Ezeket a kitevőket ezen koncentrációk sorrendjének nevezzük. Vegyünk egy példát.
2N 2 O 5 ↔ 4 NO 2 + O 2
A fenti reakcióhoz a sebességtörvény-egyenletet az alábbiak szerint adjuk meg.
Ráta = k. [N 2 O 5] x
A fenti egyenletben k az arányossági állandó, amelyet sebességi állandónak nevezünk. Állandó állandó hőmérsékleten. A zárójeleket arra használjuk, hogy kifejezzük, hogy ez a reagens koncentrációja. Az x szimbólum a reakció sorrendje a reagenshez viszonyítva. Az x értékét kísérletileg kell meghatározni. Ehhez a reakcióhoz azt találták, hogy x = 1. Itt láthatjuk, hogy a reakció sorrendje nem egyenlő a reakció sztöchiometriájával. De egyes reakciókban a reakció sorrendje megegyezhet a sztöchiometriával.
Két vagy több reagenssel rendelkező reakció esetén a sebességtörvény-egyenlet az alábbiak szerint írható fel.
A + B + C ↔ P
Ráta = k. [A] a [B] b [C] c
a, b és c a reakció rendje az A, B és C reaktánsokhoz viszonyítva. Az ilyen típusú (több reakciórenddel rendelkező) sebességegyenleteknél a reakció sorrendjének összegét adjuk meg a reakció általános sorrendjeként.
Általános sorrend = a + b + c
1. ábra: Első és másodrendű reakciók aránya
A reakció sorrendje szerint a reakcióknak több típusa van:
- Nullarendű reakciók (a reakció sorrendje nulla minden alkalmazott reagenshez képest. Ezért a reakció sebessége nem függ az alkalmazott reagensek koncentrációjától.)
- Első rendű reakciók (a sebesség arányos egy reagens koncentrációjával)
- Másodrendű reakciók (a reakció sebessége arányos vagy a reagens koncentrációjának négyzetével, vagy két reagens koncentrációjának szorzatával)
Mi a molekularitás
A reakció molekuláris jellege azon molekulák vagy ionok száma, amelyek reagensként vesznek részt a reakcióban. Ennél is fontosabb, hogy a figyelembe vett reagensek vesznek részt a teljes reakció sebesség-meghatározó lépésében. A reakció sebességét meghatározó lépés a teljes reakció leglassabb lépése. Ennek oka, hogy a leglassabb reakció lépés határozza meg a reakció sebességét.
2. ábra: Unimolekuláris reakció
A molekulatípus különböző lehet:
- Az unimolekuláris reakcióknak egy reaktáns molekulája (vagy ionja) van
- A bimolekuláris reakcióknak két reagensük van (két reagens lehet azonos vegyületből vagy különböző vegyületekből)
- A trimolekuláris reakcióknak három reagensük van.
Mi a különbség a reakció sorrendje és a molekularitás között?
Különböző cikk a táblázat előtt
A reakció sorrendje a molekularitással szemben |
|
| Egy anyag sorrendje az a kitevõ, amelyre a sebességegyenletben a koncentrációja megemelkedik. | A reakció molekuláris jellege azon molekulák vagy ionok száma, amelyek reagensként vesznek részt a reakcióban. |
| Kapcsolat a reagensekkel | |
| A reakció sorrendje elmagyarázza, hogy a reagensek koncentrációja hogyan befolyásolja a reakció sebességét. | A molekuláris érték megadja a reakcióban részt vevő reagensek számát. |
Összegzés - A reakció sorrendje és a molekulárisság
A sebességtörvény azt jelzi, hogy a kémiai reakció előrehaladásának sebessége (állandó hőmérsékleten) arányos a reaktánsok koncentrációjával a kísérleti úton meghatározott exponensekre. A reakció sorrendjét a reagenshez viszonyítva adjuk meg. Megmagyarázza a reakciósebesség függését a reagensek koncentrációjától. A legfontosabb különbség a reakció sorrendje és a molekulárisság között az, hogy a reakció sorrendje megadja a kapcsolatot egy kémiai faj koncentrációja és az általa végrehajtott reakció között, míg a molekulárisság azt fejezi ki, hogy hány reaktáns molekula vesz részt a reakcióban.
