Fő különbség - hisztonok vs nukleoszómák
Becslések szerint az emberi test körülbelül 50 billió sejtet tartalmazott. Mindegyik sejtben található egy 46 kromoszómából álló genom. Ez a 46 kromoszóma körülbelül 6 milliárd bázispár DNS-t tartalmaz. A két bázispár közötti hosszat 0,3 nm-re becsülik, és a DNS teljes hossza 46 kromoszómában körülbelül 2 méter. Az emberi testben lévő DNS teljes hosszának kiszámításakor 100 billió méter DNS. A kromoszomális DNS teljes hosszát a mag belsejébe speciális fehérjék, hisztonok nevezik. Ezeket a DNS és hiszton komplexeket kromatin rostként ismerjük. A hiszton fehérjék biztosítják az energiát a DNS összecsukásához vagy tekercseléséhez, és szorosan bepakolják őket a mag belsejébe. A DNS-csomagolás létfontosságú folyamat az eukariótákban,és megkönnyíti a DNS teljes hosszának elhelyezkedését a sejtmagban. A hisztonfehérjékkel történő DNS-csomagolás alapvető egysége nukleoszómaként ismert. A hisztonok és a nukleoszómák közötti legfontosabb különbség az, hogy a hisztonok azok a fehérjék, amelyek a DNS-t nukleoszómákba csomagolják és rendezik, míg a nukleoszómák a DNS-csomagolás alapvető egységei.
TARTALOM
1. Áttekintés és legfontosabb különbségek
2. Mik a hisztonok
3. Mik a nukleoszómák
4. A hisztonok és a nukleoszómák közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - hisztonok és nukleoszómák táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mik azok a hisztonok?
A hiszton fehérjéket a kromatin rost fő fehérjekomponenseként azonosítják. Ezek lúgos fehérjék. Ezek a fehérjék energiát és nélkülözhetetlen struktúrákat biztosítanak a DNS tekercseléséhez, és csökkentik annak hosszát a DNS magba történő csomagolása során. Főleg orsókként működnek, amelyekben a DNS kanyarog és stabilizálódik. Ezért a hisztonfehérjék rendkívül fontosak a kromoszómák szervezésében és a genetikai anyag csomagolásában a magban. Ha hisztonfehérjék nem léteznének, kromoszómák nem léteznének, és a letekercselt DNS hosszú hosszúságúra nyúlik meg, ami miatt nehéz megtalálni őket a magban.
A hiszton fehérjék a nem hiszton fehérjékkel együttműködve stabilizálják a DNS-t. Ezért a nem hiszton fehérjék jelenléte rendkívül fontos a hisztonok működéséhez. A hisztonfehérjék magfehérje-molekulákká válnak, hogy nukleoszómákat képezzenek, amelyek a kromatin alapegységei. Egy nukleoszómában 8 hisztonfehérje van. A DNS többször tekereg a hisztonmag oktomerje körül és stabilizálja azt.
01. ábra: Hisztonok
És a hiszton fehérjék is részt vesznek a génszabályozásban. Segítenek a génexpresszió szabályozásában. A hiszton fehérjék fajokban erősen konzerváltak, ellentétben a nem hiszton fehérjékkel.
Mik azok a nukleoszómák?
A nukleoszóma a DNS-csomagolás alapvető szerkezeti egysége. Úgy néz ki, mint egy gyöngy egy húrban. A hisztonfehérjék köré tekert DNS-fragmensből áll, amelyek egy hisztonfehérjébe vannak rendezve. A mag hiszton fehérje egy oktamer, amely nyolc hiszton fehérjéből áll. Az oktomerben található 8 hisztonfehérje négy típus, nevezetesen H2A, H2B, H3 és H4. Mindegyik típusból két fehérjemolekula kerül be a nukleoszómába. A mag DNS szorosan beburkolja a gömb alakú mag hiszton oktamert és nukleoszómává válik. A nukleoszómákat ezután láncszerű struktúrába rendezik, és további hisztonfehérjék köré tekerik, hogy a kromoszómákban stabil kromatint kapjanak.
02. ábra: Nukleoszóma
A nukleoszómában a hiszton-oktamer köré fonódó mag DNS-szál hossza körülbelül 146 bázispár. A nukleoszóma hozzávetőleges átmérője 11 nm, a kromatinban (szolenoidban) lévő nukleoszómák spiráljának átmérője 30 nm. A nukleoszómákat további hisztonfehérjék támogatják, hogy a mag belsejében szorosan tekercselt struktúrába csomagolódjanak.
Milyen hasonlóságok vannak a hisztonok és a nukleoszómák között?
- A hisztonok és a nukleoszómák egyaránt kapcsolódnak a DNS-csomagoláshoz.
- A hisztonok és a nukleoszómák egyaránt elengedhetetlenek a genom stabilitásához.
- Mind a hisztonok, mind a nukleoszómák a kromatin alkotóelemei.
- A hisztonok és a nukleoszómák egyaránt jelen vannak az eukarióták magjában.
Mi a különbség a hisztonok és a nukleoszómák között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Hisztonok vs nukleoszómák |
|
| A hisztonok olyan fő fehérjék, amelyek energiát és szerkezeti felületet biztosítanak a körülöttük lévő DNS tekercseléséhez. | A nukleoszómák a DNS-csomagolás alapvető egységei. |
| Fogalmazás | |
| A hisztonok lúgos fehérjék. | A nukleoszómák hiszton fehérjékből, DNS szegmensekből és egyéb támogató fehérjékből állnak. |
Összegzés - hisztonok vs nukleoszómák
A DNS-csomagolás fontos folyamat az eukarióta organizmusokban. Lehetővé teszi a DNS számára, hogy a mag belsejében befogadjon, anélkül, hogy megnyúlna és törésnek és veszteségnek lenne kitéve. A DNS-csomagolást a hisztonoknak nevezett fehérjék támogatják. Ezek a hiszton fehérjék a DNS-csomagolás alapegységeinek fő fehérjéiként működnek, és négy fő típus létezik. A DNS-csomagolás alapegységét nukleoszómának nevezik. A nukleoszóma egy DNS-szegmensből áll, amely egy hisztonmagfehérje köré van tekerve. Úgy néz ki, mint egy gyöngy egy húrban. A nukleoszómák együttesen alkotják a kromatinrost szerkezetét. Ez a hisztonok és a nukleoszómák különbsége.
Töltse le a hisztonok vs nukleoszómák PDF-fájlt
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Töltse le a PDF verziót itt: Különbség a hisztonok és a nukleoszómák között
