Fő különbség - Apomixis vs Parthenogenezis
A virágképződés, a meiózis, a mitózis és a kettős megtermékenyítés a magképződés útjának fő alkotóeleme. A normális nemi szaporodási ciklusban a haploid ivarsejtek képződése, valamint a hím és női ivarsejtek fúziója szolgálnak a fő lépésekként, amelyek a maggá váló embrió kialakulásához vezetnek. A magok csíráznak, új növényeket hoznak létre, és folytatják az életciklust. Egyes növényekben azonban a magképződés aszexuálisan megy végbe anélkül, hogy a fent említett két fő lépést elvégeznénk: meiózis és megtermékenyítés. Apomixis néven ismert. Bizonyos növényekben és állatokban új egyedeket közvetlenül megtermékenyített petesejtekből állítanak elő. A folyamat parthenogenezis néven ismert. A legfontosabb különbség az apomixis és a parthenogenezis között az, hogy az apomixis az a folyamat, amely megtermékenyítés nélkül hoz magokat, míg a parthenogenezis egy olyan általános kifejezés, amely leírja azt a folyamatot, amely közvetlenül megtermékenyítetlen petesejtekből hoz utódokat.
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi az apomixis
3. Mi a parthenogenezis
4. Egymás melletti összehasonlítás - Apomixis vs Parthenogenezis
5. Összefoglalás
Mi az Apomixis?
A vetőmag-fejlesztés egy komplex folyamat, amely a magnövények nemi szaporodásának számos fő lépését befejezi. Virágképződéssel, beporzással, meiózissal, mitózissal, kettős megtermékenyítéssel stb. Történik. A meiózis és a megtermékenyítés a legfontosabb lépés a magképződésben és a nemi szaporodásban, mivel a diploid megaspórás anyasejtnek meiozison kell átesnie a haploid megaspórus előállításához és végül a petesejt előállításához. A petesejtet össze kell fuzionálni a spermasejtekkel, hogy diploid zigóta jöjjön létre, amely embrióvá (magvá) fejlődik. Egyes növényekben azonban a nemi szaporodás több fő lépését megkerülik a magképződés során. Más szavakkal, a nemi szaporodás egyes növényeknél rövidzárlatot hozhat magok termeléséhez. Ez a folyamat apomixis néven ismert. Az apomixek olyan folyamatként definiálhatók, amely magokat hoz létre meiózis és megtermékenyítés nélkül (szinámia). Ez egyfajta nemi szaporodás, amely utánozza a nemi szaporodást. Agamospermia néven is ismert.
Az apomixis az embrió fejlődésének módja alapján két fő típusba sorolható: gametofita apomixek és sporophytás apomixek. A gametofita apomixek gametofiton keresztül, a sporophyt apomixek közvetlenül a diploid sporophyte-on keresztül fordulnak elő. A normális nemi szaporodás magokat eredményez, amelyek genetikailag sokféle utódot adnak. Az apomixisben a megtermékenyítés hiánya miatt az anya genetikailag egyenletes magonc utódokat eredményez.
Az apomixis a legtöbb növényben nem figyelhető meg. Sok fontos élelmiszer-kultúrában hiányzik. Előnyei miatt azonban a növénytermesztők megpróbálják ezt a mechanizmust olyan technológiának felhasználni, amely a magas hozamú, biztonságos élelmiszerek előállításához szolgál a fogyasztók számára.
Az Apomixis előnyei és hátrányai
Vannak előnyei és hátrányai az apomixis folyamatban. Genetikailag azonos egyedeket képesek hatékonyan és gyorsan előállítani az apomixek, mivel ez az anya szülővel azonos magonc utódokat eredményez. Az anyanövények jellemzőit az apomixis generációk óta is fenntarthatja és kiaknázhatja. A hibrid erő fontos jellemző, amely heterózist okoz. Az Apomixis segít megőrizni a hibrid erőt generációk számára a növényfajtákban. Az apomixis azonban összetett jelenség, amelynek nincs egyértelmű genetikai alapja. Az apomiktikus állományok fenntartása nehéz, hacsak nem kapcsolódik morfológiai jelzőhöz a fejlődés során.
A legtöbb apomatikus fakultatív, amely nemi és ivartalan magképződéseket mutat.
01. ábra: Vegetatív Apomixis, amelyet a Poa bulbosa mutat be
Mi a Parthenogenezis?
A partenogenezis egyfajta szaporodás, amelyet általában az organizmusok mutatnak be, főleg egyes gerinctelenek és alacsonyabb növények. Leírható folyamatként, amelyben a megtermékenyítetlen petesejt megtermékenyítés nélkül egyedgé fejlődik (szűz születés). Ezért az ivartalan szaporodás módszerének tekinthető. Lehetséges azonban definiálni hiányos nemi szaporodásként is, mivel a nemi reprodukciós folyamatban csak két ivarsejt fúziója hiányzik. A partenogenezis mesterségesen stimulálható még emlősökben is, hogy megtermékenyítés nélkül végezzen egyedet. A partenogenezis folyamata során a megtermékenyítetlen petesejt új organizmuszá fejlődik; az így létrejött szervezet haploid, és nem mehet át meiózison. Leginkább genetikailag azonosak a szülővel. A parthenogenezisnek több típusa van:fakultatív parthenogenezis, haploid parthenogenezis, mesterséges parthenogenezis és ciklikus parthenogenezis.
A természetben a partenogenezis sok rovarban megy végbe. Például a méhekben a méhkirálynő megtermékenyített vagy megtermékenyített petesejteket képes előállítani; a meg nem termékenyített peték a parthenogenezissel hím drónokká válnak.
02. ábra: hím drón méh
Mi a különbség az Apomixis és a Parthenogenezis között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Apomixis vs Parthenogenezis |
|
| Az apomixis úgy határozható meg, mint az a mechanizmus, amely nemi magokat termel. | A partenogenezis meghatározható az a folyamat, amely az egyedeket közvetlenül a megtermékenyítetlen petékből vagy petesejtekből fejleszti. |
| Utódok | |
| Genetikailag azonos magonc utódokat vagy anyaklónokat hoz létre. | Genetikailag azonos női utódokat hoz létre |
| Megmutatta | |
| Az Apomixist néhány növény mutatja. | A partenogenezist növények és állatok mutatják be. |
Összegzés - Apomixis vs Parthenogenezis
Az apomixis és a parthenogenezis az ivartalan szaporodás két módja. Az Apomixis magokat hoz létre meiózis és megtermékenyítés nélkül, és anyaklónokat eredményez. A parthenogenezis új egyedeket hoz létre közvetlenül megtermékenyítetlen petesejtekből. Ez a különbség az apomixis és a parthenogenezis között.
