Fő különbség - Parthenogenezis vs Parthenocarpy
A megtermékenyítés során két típusú ivarsejt összeolvad. A férfi szülő a hím ivarsejteket, a női szülő pedig a női ivarsejteket termeli. A hím ivarsejt a beporzásnak nevezett folyamat révén éri el a női ivarsejtet. Ez a két ivarsejt összeolvad és diploid zigótát képez, amely új organizmuszá fejlődik. Egyes növényekben és állatokban két ivarsejt (a petesejt és a sperma) összeolvadása nélkül gyümölcsök fejlődnek, és új egyedek fejlődnek. A parthenogenezis és a parthenocarpy két olyan folyamat, amelynek eredményeként a megtermékenyítés előtt megtermékenyítetlen petesejtekből vagy petékből származnak gyümölcsök és egyedek. A legfontosabb különbség a parthenogenezis és a parthenocarpy között az, hogy a parthenogenezist állatok és növények mutatják be, míg a parthenoceneset csak a növények mutatják.
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi a partenogenezis
3. Mi a Parthenocarpy
4. Egymás mellett történő összehasonlítás -Parthenogenezis vs Parthenocarpy
5. Összefoglalás
Mi a Parthenogenezis?
A partenogenezis egyfajta szaporodás, amelyet az organizmusokban általában néhány gerinctelen és alacsonyabb növény mutat be. Leírható folyamatként, amelyben a megtermékenyítetlen petesejt megtermékenyítés nélkül egyedgé fejlődik (szűz születés). Ezért az ivartalan szaporodás módszerének tekinthető. Lehetséges azonban definiálni hiányos nemi szaporodásként is, mivel a nemi reprodukciós folyamatban csak két ivarsejt összeolvadása sikertelen.
A partenogenezis mesterségesen stimulálható még emlősökben is, hogy megtermékenyítés nélkül hozzon létre egyedet. A partenogenezis folyamata során a megtermékenyítetlen petesejt új organizmuszá fejlődik. Ezért az így létrejött organizmus haploid, és nem mehet át meiózison. Leginkább genetikailag azonosak a szülővel.
A parthenogenezisnek több típusa van. Ezek fakultatív parthenogenezis, haploid parthenogenezis, mesterséges parthenogenezis és ciklikus parthenogenezis. A természetben a partenogenezis számos rovarban fordul elő. Például a méhekben a méhkirálynő megtermékenyített vagy megtermékenyített petéket képes előállítani, és a meg nem termékenyített petesejtek parthenogenezissel hím drónokká válnak.
01. ábra: hím drón méh
Mi az a Parthenocarpy?
A legtöbb növényben a virágokat beporzani és megtermékenyíteni kell a gyümölcsök termeléséhez. Néhány növény azonban megtermékenyítés előtt vagy megtermékenyítés nélkül is termhet gyümölcsöt. A partenokarpia az a folyamat, amely a növények megtermékenyítetlen petesejtjeiből termel gyümölcsöt. A megtermékenyítetlen petesejtek a megtermékenyítés előtt gyümölcsekké fejlődnek. Ezek a gyümölcsök nem tartalmaznak magokat. A parthenokarpia kétféleképpen fordulhat elő: vegetatív és stimuláló parthenokarpia.
A partenokarpia nem normális folyamat, amelyet a növények mutatnak. A növények általában a keresztporozást és a megtermékenyítést részesítik előnyben. A növények partenokarpiájának számos oka van. Bizonyos esetekben, amikor a beporzás nem sikerül, és a funkcionális petesejtek és spermiumok kevesebb rendelkezésre állnak, a szűz petesejtek megtermékenyítés előtt gyümölcsökké válnak. A partenokarpia másik oka a kromoszóma egyensúlyhiánya miatti sikeres megtermékenyítés hiánya.
A parthenokarpia folyamatát egyes gazdálkodók kiaknázták mag nélküli narancs és görögdinnye előállítására, amelyeket a fogyasztók jobban kedvelnek. Ezeknek a partenokarpusos gyümölcsöknek is hosszú az eltarthatósága a maghoz képest. Ezen mag nélküli gyümölcsnövények termesztése során a beporzó rovarok követelménye megszüntethető és fedezhető, hogy megvédje az ültetvényt más támadóktól.
A mag nélküli gyümölcsök magas fogyasztói vonzereje miatt a magozott gyümölcsök miatt a növénybiológusok megpróbálják kiváltani ezt a partenokarp tulajdonságot néhány olyan gyümölcsnövényben, amelyek általában nem mutatják meg. Megállapították, hogy az auxin hormon és géntechnikai technikák alkalmazásával a közeljövőben sokféle mag nélküli gyümölcs teremthető.
Példák: mag nélküli görögdinnye, banán és narancs.
02. ábra: Mag nélküli görögdinnye
Mi a különbség a Parthenogenezis és a Parthenocarpy között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Parthenogenezis vs Parthenocarpy |
|
| A partenogenezis egy olyan szaporodásfajta, amelyben a megtermékenyítetlen petesejtet vagy petesejtet új organizmuszá fejlesztik. | A parthenocarpy egy olyan folyamat, amelyben a megtermékenyítetlen petesejtből mag nélküli gyümölcs válik. |
| Eredmény | |
| A parthenogenezis haploid organizmusokat hoz létre. | A Parthenocarpy mindig mag nélküli gyümölcsöt terem. |
| Látható | |
| Növényekben és állatokban gyakori a partenogenezis. | A parthenokarpia a virágos növényekben gyakori. |
Összegzés - Parthenogenezis vs Parthenocarpy
A partenogenezis egyszerűen megtermékenyítés nélküli szaporodásként határozható meg. Akkor fordul elő, amikor egy női ivarsejt új egyedgé fejlődik anélkül, hogy egy hím ivarsejt megtermékenyítené. A partenogenezis egy normális folyamat, amelyet sok növény, gerinces, gerinctelen stb. Lát. A sikertelen beporzás és megtermékenyítés miatt következik be. Ez a nem működő petesejtek és spermiumok miatt is megtörténhet. Ezek a különbségek a parthenogenezis és a parthenokarpia között.
