Különbség A Parthenogenezis és A Parthenocarpy Között

2024 Szerző: Mildred Bawerman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:39

Fő különbség - Parthenogenezis vs Parthenocarpy

A megtermékenyítés során két típusú ivarsejt összeolvad. A férfi szülő a hím ivarsejteket, a női szülő pedig a női ivarsejteket termeli. A hím ivarsejt a beporzásnak nevezett folyamat révén éri el a női ivarsejtet. Ez a két ivarsejt összeolvad és diploid zigótát képez, amely új organizmuszá fejlődik. Egyes növényekben és állatokban két ivarsejt (a petesejt és a sperma) összeolvadása nélkül gyümölcsök fejlődnek, és új egyedek fejlődnek. A parthenogenezis és a parthenocarpy két olyan folyamat, amelynek eredményeként a megtermékenyítés előtt megtermékenyítetlen petesejtekből vagy petékből származnak gyümölcsök és egyedek. A legfontosabb különbség a parthenogenezis és a parthenocarpy között az, hogy a parthenogenezist állatok és növények mutatják be, míg a parthenoceneset csak a növények mutatják.

TARTALOM

1. Áttekintés és a legfontosabb különbség

2. Mi a partenogenezis

3. Mi a Parthenocarpy

4. Egymás mellett történő összehasonlítás -Parthenogenezis vs Parthenocarpy

5. Összefoglalás

Mi a Parthenogenezis?

A partenogenezis egyfajta szaporodás, amelyet az organizmusokban általában néhány gerinctelen és alacsonyabb növény mutat be. Leírható folyamatként, amelyben a megtermékenyítetlen petesejt megtermékenyítés nélkül egyedgé fejlődik (szűz születés). Ezért az ivartalan szaporodás módszerének tekinthető. Lehetséges azonban definiálni hiányos nemi szaporodásként is, mivel a nemi reprodukciós folyamatban csak két ivarsejt összeolvadása sikertelen.

A partenogenezis mesterségesen stimulálható még emlősökben is, hogy megtermékenyítés nélkül hozzon létre egyedet. A partenogenezis folyamata során a megtermékenyítetlen petesejt új organizmuszá fejlődik. Ezért az így létrejött organizmus haploid, és nem mehet át meiózison. Leginkább genetikailag azonosak a szülővel.

A parthenogenezisnek több típusa van. Ezek fakultatív parthenogenezis, haploid parthenogenezis, mesterséges parthenogenezis és ciklikus parthenogenezis. A természetben a partenogenezis számos rovarban fordul elő. Például a méhekben a méhkirálynő megtermékenyített vagy megtermékenyített petéket képes előállítani, és a meg nem termékenyített petesejtek parthenogenezissel hím drónokká válnak.

01. ábra: hím drón méh

Mi az a Parthenocarpy?

A legtöbb növényben a virágokat beporzani és megtermékenyíteni kell a gyümölcsök termeléséhez. Néhány növény azonban megtermékenyítés előtt vagy megtermékenyítés nélkül is termhet gyümölcsöt. A partenokarpia az a folyamat, amely a növények megtermékenyítetlen petesejtjeiből termel gyümölcsöt. A megtermékenyítetlen petesejtek a megtermékenyítés előtt gyümölcsekké fejlődnek. Ezek a gyümölcsök nem tartalmaznak magokat. A parthenokarpia kétféleképpen fordulhat elő: vegetatív és stimuláló parthenokarpia.

A partenokarpia nem normális folyamat, amelyet a növények mutatnak. A növények általában a keresztporozást és a megtermékenyítést részesítik előnyben. A növények partenokarpiájának számos oka van. Bizonyos esetekben, amikor a beporzás nem sikerül, és a funkcionális petesejtek és spermiumok kevesebb rendelkezésre állnak, a szűz petesejtek megtermékenyítés előtt gyümölcsökké válnak. A partenokarpia másik oka a kromoszóma egyensúlyhiánya miatti sikeres megtermékenyítés hiánya.

A parthenokarpia folyamatát egyes gazdálkodók kiaknázták mag nélküli narancs és görögdinnye előállítására, amelyeket a fogyasztók jobban kedvelnek. Ezeknek a partenokarpusos gyümölcsöknek is hosszú az eltarthatósága a maghoz képest. Ezen mag nélküli gyümölcsnövények termesztése során a beporzó rovarok követelménye megszüntethető és fedezhető, hogy megvédje az ültetvényt más támadóktól.

A mag nélküli gyümölcsök magas fogyasztói vonzereje miatt a magozott gyümölcsök miatt a növénybiológusok megpróbálják kiváltani ezt a partenokarp tulajdonságot néhány olyan gyümölcsnövényben, amelyek általában nem mutatják meg. Megállapították, hogy az auxin hormon és géntechnikai technikák alkalmazásával a közeljövőben sokféle mag nélküli gyümölcs teremthető.

Példák: mag nélküli görögdinnye, banán és narancs.

02. ábra: Mag nélküli görögdinnye

Mi a különbség a Parthenogenezis és a Parthenocarpy között?

Különböző cikk a táblázat előtt

Parthenogenezis vs Parthenocarpy
A partenogenezis egy olyan szaporodásfajta, amelyben a megtermékenyítetlen petesejtet vagy petesejtet új organizmuszá fejlesztik.	A parthenocarpy egy olyan folyamat, amelyben a megtermékenyítetlen petesejtből mag nélküli gyümölcs válik.
Eredmény
A parthenogenezis haploid organizmusokat hoz létre.	A Parthenocarpy mindig mag nélküli gyümölcsöt terem.
Látható
Növényekben és állatokban gyakori a partenogenezis.	A parthenokarpia a virágos növényekben gyakori.

Összegzés - Parthenogenezis vs Parthenocarpy

A partenogenezis egyszerűen megtermékenyítés nélküli szaporodásként határozható meg. Akkor fordul elő, amikor egy női ivarsejt új egyedgé fejlődik anélkül, hogy egy hím ivarsejt megtermékenyítené. A partenogenezis egy normális folyamat, amelyet sok növény, gerinces, gerinctelen stb. Lát. A sikertelen beporzás és megtermékenyítés miatt következik be. Ez a nem működő petesejtek és spermiumok miatt is megtörténhet. Ezek a különbségek a parthenogenezis és a parthenokarpia között.