Kanonizálás vs boldoggá avatás
A kanonizálás és a boldoggá avatás két olyan eljárás, amelyet az egyház hajt végre, amelyek némi különbséget mutatnak közöttük. A kanonizálás az egyház legfelsõbb dicsõítése Isten szolgájáért, amelyet az oltár tiszteletére emeltek, az egész egyház számára végérvényesnek és észlelhetõnek nyilvánított fokozattal, amely magában foglalja a római pápai ünnepélyes Magiszteriumot. Másrészt a boldoggá avatás a nyilvános kultusz engedménye indult formájában, és csak Isten szolgájára korlátozódik, akinek hősei vagy vértanúságának erényeit megfelelően felismerték. Érdekes megjegyezni, hogy a kanonizálás és a boldoggá avatás ezen meghatározásait a szentséges ünneplés rítusának új eljárásai, a Szentek Ügyeinek Kongregációja fogadta el 2005. szeptember 29-én.
Valójában mind a szentté avatást, mind a boldoggá avatást az egyház ítéleteinek tekinti, hogy a szentté avatott vagy boldoggá avatott személy dicsőségben uralkodik, és méltó a tiszteletre és tiszteletre. Érdekes megjegyezni, hogy a korábbi időszakban a szentté avatás inkább helyi ügyhez hasonlóan történt. Másrészt a boldoggá avatás vonzotta a helyieket és másokat.
Mi az a boldoggá avatás?
A boldoggá avatás a harmadik lépés abból a négy lépésből, amikor valakit szentnek nyilvánítanak. Sőt, az elhunyt, aki boldoggá avatást kapott, csak helyi elismerésben részesül. A boldoggá avatás kultúrája megengedett ügy. Elgondolkodhatna azon, hogy milyen minősítéssel kell rendelkeznie azoknak az embereknek vagy Isten szolgáinak, akik megérdemlik a boldoggá avatást. A válasz egyszerű. A boldoggá avatáshoz a hősiesség és a csodás erő két fontos erénye szükséges.
Mi a kanonizálás?
Az egyik fontos különbség a szentté avatás és a boldoggá avatás között az, hogy a szentté avatás annak az eljárásnak az utolsó lépése, amelyben az elhunyt személy neve szerepel a szentek listájában vagy a szentek katalógusában. Megtiszteltetés az elhunyt számára. Érdekes megjegyezni, hogy a katalógust a római katolikus egyház tartja fenn. A püspök szentté nyilvánít valakit szentté avatás esetén. A szentté avatás során a szentek, akiknek a neve szerepel a katalógusban, a katolikus egyház teljes színterén tiszteletreméltóvá válnak.
A szentté avatás kultúrája kötelező. A szentté avatásnak alávetett szentek ugyanis az egyházak védnökeivé válnak. Dicsőséges személyeknek tekintik őket.
Érdekes megjegyezni, hogy a szentté avatás a boldoggá avatást követi. A római katolikus egyházban a már boldoggá avatott elhunyt Isten szolgája szentté válik. Ez egy jogi eljárás, amelynek során Isten elhunyt szolgáját szentnek nyilvánítják. Fontos tudni, hogy a szenteket tisztelik és ünneplik a misén, mivel a katolikus egyház kánonjaiba jutnak.
Elgondolkodhatna azon, hogy milyen minősítéssel kell rendelkeznie azoknak az embereknek vagy Isten szolgáinak, akik megérdemlik a szentté avatást. A kanonizáláshoz legalább két további csodára van szükség (a boldoggá avatásra elfogadott csodák kivételével) a szentté nyilvánított szentnek.
Mi a különbség a kanonizálás és a boldoggá avatás között?
• A kanonizálás és a boldoggá avatás definíciói:
• A kanonizálás az egyház legfelsõbb dicsõítése Isten szolgájáért, amelyet az oltár tiszteletére emeltek, az egész egyház számára végérvényesnek és észlelõnek nyilvánított fokozattal, a Római Pápai Ünnepi Magiszterium bevonásával.
• A boldoggá avatás egy nyilvános kultusz engedménye indult formájában, és csak Isten szolgájára korlátozódik, akinek hősei vagy vértanúságának erényeit megfelelően felismerték.
• Elismerési terület:
• A boldoggá avatáson átesett ember csak helyi elismerést szerez szentként.
• A szentté avatáson átesett személy elismerést szerez az egész katolikus egyházban.
Ez az egyik fő különbség a kanonizálás és a boldoggá avatás között.
• Csatlakozás:
• A boldoggá avatás a szentté avatási folyamat harmadik lépése.
• A kanonizálás az utolsó lépés annak, ha valakit szentnek nyilvánítunk. Ez azt jelenti, hogy a szentté avatás a boldoggá avatást követi.
• Természet:
• A boldoggá avatás kultúrája megengedett.
• A szentté avatás kultúrája kötelező.
• Kanonizációs és boldoggá avatási képesítések:
• A boldoggá avatáshoz a hősiesség és a csodás erő két fontos erénye szükséges.
• A kanonizáláshoz még legalább két további csoda szükséges ahhoz, hogy a szent szentté nyilvánítsa.
Ezek a legjelentősebb különbségek az egyház két eljárása, nevezetesen a kanonizálás és a boldoggá avatás között.
Képek jóvoltából:
- Meszlényi Zoltán boldoggá avatási szertartása a Wikicommonson keresztül (Public Domain)
- Jeffrey Bruno áldásos XXIII. János pápát és II. János Pál pápát kanonizálta (CC BY-SA 2.0)
