Adatbázis vs táblázat
Az Adatbázis és a Táblázat kétféle módon kezelhető, tárolható, visszakereshető és manipulálható az adatokkal. A táblázatkezelő egy olyan alkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a számviteli munkalaphoz hasonló elektronikus táblázaton dolgozzon, míg az adatbázis nagy mennyiségű adat egyszerű szervezésére, tárolására és visszakeresésére szolgál. Más szavakkal, az adatbázis egy vagy több felhasználó számára rendszerezett adatok kötegét (általában digitális formában) tárolja. Az adatbázisokat, gyakran rövidítve a DB-ket, tartalmuk szerint osztályozzák, például dokumentum-szöveg, bibliográfiai és statisztikai adatok alapján.
Táblázat
A táblázat olyan számítógépes szoftveralkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy számviteli munkalaphoz hasonló grafikus felhasználói felületen dolgozzanak. A táblázatkezelő alkalmazások kétdimenziós rácsot (vagy mátrixot) jelenítenek meg cellákból, amelyek sorokból és oszlopokból állnak, amelyek egy papír munkalapot szimulálnak. Minden cellába háromféle tartalmat lehet beírni szövegként, számokat a képletekhez. A képlet egy olyan mechanizmus, amely egy bizonyos cella értékének kiszámításához több más cella tartalmát használja. A képlet értéke (a cellán látható) automatikusan frissíti magát, valahányszor a többi (a képlet kiszámításához használt) cellát megváltoztatja. Ez az egyik oka annak, hogy az elektronikus táblázatokat pénzügyi információkhoz használják, mivel a kezelőnek nem kell manuálisan frissítenie az összes cellát a táblázat egyetlen módosításától függően. Microsoft Excel,amelyet a Microsoft Office csomag részeként kínálnak, ez a legnépszerűbb elektronikus táblázatkezelő alkalmazás a világon. Valamivel ezelőtt a Visical on Apple II számítógépeken és a Lotus 1-2-3-nál volt a legnagyobb piaci részesedés a táblázatkezelő alkalmazásokban.
Adatbázis
Az adatbázis architektúrája különböző absztrakciós szinteket tartalmazhat. Jellemzően a három szint: külső, fogalmi és belső alkotja az adatbázis architektúráját. Külső szint határozza meg, hogy a felhasználók hogyan nézik meg az adatokat. Egy adatbázisnak több nézete lehet. A belső szint meghatározza az adatok fizikai tárolását. A fogalmi szint a belső és a külső szint közötti kommunikációs közeg. Az adatbázis egyedi nézetet nyújt, függetlenül attól, hogy milyen módon tárolják vagy megtekintik. Számos típusú adatbázis létezik, például analitikus adatbázisok, adattárházak és elosztott adatbázisok. Az adatbázisok (pontosabban a relációs adatbázisok) táblázatokból állnak, és sorokat és oszlopokat tartalmaznak, hasonlóan az Excel táblázataihoz. Minden oszlop egy attribútumnak felel meg, míg minden sor egyetlen rekordot képvisel. Például,egy adatbázisban, amely a vállalat munkavállalói adatait tárolja, az oszlopok tartalmazhatják a munkavállaló nevét, a munkavállalói azonosítót és a fizetést, míg egyetlen sor egyetlen alkalmazottat jelöl. Az adatbázisok többségéhez tartozik egy adatbázis-kezelő rendszer (DBMS), amely nagyon megkönnyíti az adatok létrehozását / kezelését / rendszerezését.
Mi a különbség az adatbázis és a táblázat között?
Bár az adatbázisok és a táblázatok az adatkezelés két módja, megvannak a maguk előnyei és hátrányai. Amikor a kezdő felhasználók számára egyszerű és könnyen használható interfészekről van szó, a táblázatok jobb megoldás, mint az adatbázisok. Adattárolásként a táblázatoknak komoly hátrányai vannak az adatbázisokkal szemben. Például nagyon nehéz kissé fejlett lekérdezésekből adatokat lekérni. A táblázatok minimális adatellenőrzést biztosítanak, és nem kínálnak adatvédelmi mechanizmusokat az adatok védelmére a rosszul képzett felhasználóktól. Az adatbázisok általában jobb lehetőségeket kínálnak az egyidejűségre. Ezenkívül a relációs adatbázisok jobban képesek egyetlen helyen tárolni a dolgokat és elkerülni a redundanciát.
