Lapozás vs szegmentálás
A személyhívás az operációs rendszerek által használt memóriakezelési módszer. Az oldalazás lehetővé teszi, hogy a fő memória olyan adatokat használjon, amelyek egy másodlagos tárolóeszközön találhatók. Ezeket az adatokat a másodlagos tárolóeszközben azonos méretű, oldalaknak nevezett blokkokként tárolják. A lapozás lehetővé teszi az operációs rendszer számára, hogy olyan adatokat használjon, amelyek nem férnek be a fő memóriába. A memória szegmentálása olyan módszer, amely memóriavédelmet nyújt. Minden memóriaszegmenshez tartozik egy meghatározott hosszúság és egy engedélykészlet. Amikor egy folyamat megpróbálja elérni a memóriát, először ellenőrizni kell, hogy rendelkezik-e a szükséges engedéllyel az adott memória szegmens eléréséhez.
Mi a lapozás?
A személyhívás az operációs rendszerek által használt memóriakezelési módszer. A lapozás lehetővé teszi, hogy a fő memória olyan adatokat használjon, amelyek egy másodlagos tárolóeszközön találhatók. Ezeket az adatokat a másodlagos tárolóeszközben azonos méretű, oldalaknak nevezett blokkokként tárolják. A lapozás lehetővé teszi az operációs rendszer számára, hogy olyan adatokat használjon, amelyek nem férnek el a fő memóriában. Amikor egy program megpróbál hozzáférni egy oldalhoz, először az oldal táblázatot ellenőrzi, hogy az adott oldal szerepel-e a fő memóriában. Az Oldaltáblázat tartalmazza az oldalak tárolásának részleteit. Ha nincs a fő memóriában, akkor oldalhibának nevezzük. Az operációs rendszer felelős az oldalhibák kezeléséért, anélkül, hogy megmutatná azokat a programnak. Az operációs rendszer először megtalálja, hogy az adott oldal hol van tárolva a másodlagos tárolóban, majd egy üres oldalkeretbe hozza a fő memóriában. Ezután frissíti az oldaltáblát, jelezve, hogy az új adatok a fő memóriában vannak, és visszaadja a vezérlőt annak a programnak, amelyik eredetileg kérte az oldalt.
Mi a szegmentálás?
A memória szegmentálása olyan módszer, amely memóriavédelmet nyújt. Minden memóriaszegmenshez tartozik egy meghatározott hosszúság és egy engedélykészlet. Amikor egy folyamat megpróbálja elérni a memóriát, először ellenőrizni kell, hogy rendelkezik-e a szükséges engedéllyel az adott memória szegmens eléréséhez, és hogy az az adott memória szegmens által megadott hosszúságon belül van-e. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor hardveres kivétel lép fel. Ezenkívül egy szegmensnek lehet egy zászlója is, amely jelzi, hogy a szegmens a fő memóriában van-e vagy sem. Ha a szegmens nem a fő memóriában található, akkor egy kivétel lép fel, és az operációs rendszer a másodlagos memóriából a fő memóriába viszi a szegmenst.
Mi a különbség a lapozás és a szegmentálás között?
A lapozás során a memória egyenlő méretű szegmensekre oszlik, amelyeket oldalaknak neveznek, míg a memóriaszegmensek mérete eltérő lehet (ezért az egyes szegmensek társulnak egy hosszattribútumhoz). A szegmensek méretét a folyamat által igényelt címterületnek megfelelően határozzák meg, míg a folyamat címterét azonos méretű lapokra osztják a lapozásban. A szegmentálás biztonságot nyújt a szegmensekhez, míg a lapozás nem nyújt ilyen mechanizmust.
