Fő különbség - Mechanikus vs szerves szolidaritás
A mechanikus és az organikus szolidaritás két olyan fogalom, amely a szociológia területén megjelenik, és amelyek között kulcsfontosságú különbség azonosítható. Ezeket a fogalmakat először Emilie Durkheim, a szociológia kulcsfigurája vezette be. Durkheim funkcionális volt, aki meglehetősen optimista volt a társadalom munkamegosztásával kapcsolatban. Véleményét a „Munka megosztása a társadalomban” című könyv rögzíti, amely először 1893-ban jelent meg. Ebben a könyvben két fogalmat mutatott be, amelyeket mechanikus szolidaritásnak és szerves szolidaritásnak neveznek. A legfontosabb különbség a mechanikus és az organikus szolidaritás között az, hogy míg a mechanikus szolidaritás az ipar előtti társadalmakban látható, addig a szerves szolidaritás az ipari társadalmakban.
Mi a mechanikus szolidaritás?
A szolidaritás fogalmát a szociológiában arra használják, hogy rávilágítsanak az egyetértésre és a támogatásra, amely létezik egy olyan társadalomban, ahol az emberek megosztják hiedelemrendszerüket és együtt dolgoznak. Durkheim a mechanikus szolidaritás kifejezést használja a hasonlóságok által irányított társadalmakra. Az iparosodás előtti társadalmak többsége, például a vadászó és gyűjtögető társaságok, a mezőgazdasági társaságok a mechanikus szolidaritás példái.
Az ilyen társadalmak legfontosabb jellemzői, hogy az emberek közös hitrendszereket használnak, és együttműködnek másokkal. Az ilyen társadalmak középpontjában a közösségi tevékenység áll. Az emberek között sok a homogenitás gondolkodásukban, cselekedeteikben, műveltségükben és még az általuk végzett munkában is. Ebben az értelemben nagyon kevés hely van az egyéniségnek. A mechanikus szolidaritás másik jellemzője, hogy léteznek elnyomó törvények. Emellett az emberek között nagyon kevés a kölcsönös függőség, mivel mindegyik hasonló típusú munkában vesz részt.
Mi az a szerves szolidaritás?
A szerves szolidaritás olyan társadalmakban mutatkozik meg, ahol sok a specializáció, ami az egyének és szervezetek között nagy kölcsönös függőséghez vezet. Ellentétben a mechanikus szolidaritással, ahol az emberek között sok a homogenitás, a szerves szolidaritásban ellentétes kép látható. Ez látható az olyan iparosodott társadalmakban, mint például a modern társadalmakban, ahol az embereknek különleges szerepük van és speciális munkájuk van. Mivel minden egyén különleges szerepet tölt be, ez magas szintű egymásrautaltsághoz vezet, mivel egyetlen egyén nem tudja teljesíteni az összes feladatot.
A szerves szolidaritás néhány legfontosabb jellemzője a magas egyéniség, az alkotmányos és szervezeti törvények, a szekularizáció, a magas népesség és a sűrűség. Durkheim rámutat, hogy bár az organikus szolidaritásban nagy a munkamegosztás, ez a társadalom működéséhez szükséges, mert az egyes egyének társadalomba való hozzájárulása lehetővé teszi a társadalom számára, hogy társadalmi egységként működjön.
Mi a különbség a mechanikus és az organikus szolidaritás között?
A mechanikus és a szerves szolidaritás meghatározása:
Mechanikus szolidaritás: Mechanikus szolidaritás a hasonlóságok által irányított társadalmakra utal.
Szerves szolidaritás: A szerves szolidaritás azokban a társadalmakban mutatkozik meg, ahol sok a specializáció, ami az egyének és szervezetek között nagy kölcsönös függőséghez vezet.
A mechanikus és a szerves szolidaritás jellemzői:
Fókusz:
Mechanikus szolidaritás: A mechanikus szolidaritás a hasonlóságokra összpontosít.
Szerves szolidaritás: A szerves szolidaritás a különbségekre összpontosít.
Egyéniség:
Mechanikus szolidaritás: Kevés a hely az egyéniségnek.
Szerves szolidaritás: Az egyéniség elősegítése.
Törvények:
Mechanikus szolidaritás: A törvények elnyomóak.
Szerves szolidaritás: Alkotmányos, szervezeti törvények láthatók.
Munkamegosztás:
Mechanikus szolidaritás: A munkamegosztás alacsony.
Szerves szolidaritás: A munkamegosztás nagyon magas, mivel a specializáció áll a szerves szolidaritás középpontjában.
Hiedelmek és értékek:
Mechanikus szolidaritás: A hiedelmek és az értékek hasonlóak.
Szerves szolidaritás: A hiedelmek és értékek nagyon sokfélék.
Kép jóvoltából:
1. Az idősebb Pieter Bruegel - Az aratók - Google Art Project című könyv, Pieter Brueghel idősebb (1526 / 1530–1569) - PAH1oMZ5dGBkxg a Google Kulturális Intézetben, a zoom maximuma. [Public Domain] a Commonson keresztül
2. J. McNeven „Kristálypalota - belső tér” - gyűjtemények.vam.ac.uk. [Public Domain] a Commonson keresztül
