Aktív vs passzív hallgatás
Az aktív és a passzív hallgatás közötti különbség a hallgató viselkedésével áll elő a beszélővel szemben. Mindennapi életünkben a hallgatás kulcsfontosságú szerepet játszik. Ez nem korlátozódik arra, hogy pusztán meghallgassunk valamit, hanem értelmessé tegyük azt is, amit hallunk. A hallgatás kétféle lehet. Aktív hallgatás és passzív hallgatás. Aktív hallgatás az, amikor a hallgató teljes mértékben foglalkozik azzal, amit a beszélő mond. Ez egy kétirányú kommunikáció, ahol a hallgató aktívan reagálna a beszélőre. A passzív hallgatás azonban egészen más, mint az aktív hallgatás. A passzív hallgatás során a figyelem, amelyet a hallgató ad a beszélőnek, kisebb az aktív hallgatáshoz képest. Ez egyirányú kommunikáció, ahol a hallgató nem reagál a beszélőre. Ez a cikk megpróbálja kiemelni a hallgatás e két formája közötti különbséget.
Mi az aktív hallgatás?
Aktív hallgatás az, amikor a hallgató teljes mértékben elkötelezett és reagál a beszélő által bemutatott ötletekre. Ez általában non-verbális jelzések útján történik, mint például bólogatás, mosolygás, arckifejezések a beszélő ötleteire válaszul, szemkontaktus létrehozása stb. bemutatott. Aktív hallgatás során a hallgató analitikus és mély hallgatást is folytat. A hallgató nem csupán hallgat, hanem elemzi az ötleteket, kiértékeli és értékeli őket hallgatás közben.
A mindennapi életben mindannyian aktív hallgatókká válunk. Például egy barát meghallgatásakor nemcsak hallgatunk, hanem a helyzetnek megfelelően reagálunk is. A tanácsadás során az aktív hallgatást az egyik alapvető készségnek tekintik, amelyet a tanácsadónak fejlesztenie kell. Ez lehetővé teszi a tanácsadó számára, hogy jobb kapcsolatot ápoljon az ügyféllel. Carl Rogers, humanisztikus pszichológus kijelentette, hogy a tanácsadónak a tanácsadás során ki kell terjesztenie aktív hallgatási készségeit az empátikus hallgatásra is. Carl Rogers az empatikus hallgatást úgy definiálja, hogy „belép a másik privát észlelési világába”. Ez rávilágít arra, hogy az aktív hallgatás lehetővé teszi a hallgató számára, hogy teljes mértékben támogassa a kommunikációt azáltal, hogy nem csak megérti a beszélőt, hanem reagál is rá.
Mi a passzív hallgatás?
A passzív hallgatás során a hallgató nem reagál a beszélő ötleteire, csupán hallgat. Ebben az esetben a hallgató nem tesz kísérletet arra, hogy megszakítsa az előadót, azzal, hogy kérdéseket tesz fel és kommentálja a bemutatott ötleteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hallgató nem nagyon figyel a beszélőre. Épp ellenkezőleg, bár hallgat, nem tesz kísérletet a reakcióra.
Képzelje el például, hogy egy szemináriumon vesz részt több száz emberrel. Ön passzív hallgatással foglalkozik, mert kevesebb lehetőség van a kétirányú kommunikáció kialakítására. A hallgató semmilyen szemkontaktust nem létesít, és kevesebb helye van kérdéseket és pontosításokat feltenni. A passzív hallgatás azonban hasznos is lehet. A tanácsadás során úgy gondolják, hogy a passzív hallgatás lehetővé teszi a kliens számára a légzést, hogy kiszabadítsa a palackos érzelmeit.
Mi a különbség az aktív és a passzív hallgatás között?
• Az aktív és passzív hallgatás meghatározása:
• Aktív hallgatás az, amikor a hallgató teljes mértékben elkötelezett és reagál a beszélő által bemutatott ötletekre.
• A passzív hallgatás során a hallgató nem reagál a beszélő ötleteire, csupán hallgat.
• Kommunikáció:
• Az aktív hallgatás kétirányú kommunikáció.
• A passzív hallgatás egyirányú kommunikáció.
• A hallgató reakciói:
• Aktív hallgatás során a hallgató nonverbális jelzésekkel, megjegyzésekkel és kérdezősködéssel reagál.
• Passzív hallgatás esetén a hallgató nem reagál.
• Erőfeszítés:
• Az aktív hallgatással ellentétben a passzív hallgatás nem igényel nagy erőfeszítést.
• Egyéb érintett tevékenységek:
• Aktív hallgatás során a hallgató elemzi, értékeli és összefoglalja.
• Passzív hallgatás során a hallgató csak hallgat.
Képek jóvoltából:
- Aktív hallgatás a Wikicommonson keresztül (Public Domain)
- Szeminárium a globális intézetek részéről (CC BY-SA 3.0)
