Defláció vs recesszió
A defláció és a recesszió egyaránt olyan kifejezések, amelyeket arra használnak, hogy leírják azokat a forgatókönyveket, amelyekben a gazdaság alacsonyabb keresletet, alacsony termelékenységet, alacsony kibocsátást, alacsony beruházásokat, magasabb munkanélküliséget és alacsonyabb háztartási jövedelmet tapasztal. Egy ország központi bankja a defláció és a recesszió ellensúlyozására csökkenti a kamatlábakat. Hasonlóságaik ellenére e két fogalom között számos különbség van. A következő cikk világosan bemutatja a kifejezéseket, és bemutatja a defláció és a recesszió közötti hasonlóságokat és különbségeket.
Mi az a defláció?
A defláció az áruk és szolgáltatások árszintjének csökkenésével történik. A defláció eredményeként az áruk és szolgáltatások ára olcsóbbá válik a fogyasztók számára. A kínálat tekintetében a defláció során a vállalkozások és a munkaadók csökkentik a beruházásokat, kevesebb embert vesznek fel és csökkentik a termelési szintet, ezáltal csökkentve a kínálatot, hogy megfeleljen a jelenlegi alacsony keresletnek. Ezek károsak lehetnek a gazdaságra, mivel növekszik a munkanélküliség, csökken a kibocsátás, csökkennek a jövedelmek, és több ember szembesül pénzügyi gondokkal. Defláció általában akkor következik be, amikor a vállalatok magas termelékenységi szintet (növekvő kibocsátási szintet) és alacsony szintű pénzkínálatot tapasztalnak a gazdaságban, ami azt eredményezi, hogy nincs elegendő pénzeszköz a megnövekedett árukínálat kifizetéséhez. A defláció ellensúlyozása érdekébena központi bank növeli a gazdaság pénzkínálatát a kamatlábak csökkentésével, ezáltal ösztönözve a vállalkozásokat a hitelfelvételre és a befektetésekre.
Mi a recesszió?
A recesszió akkor következik be, amikor a gazdasági tevékenység jelentősen visszaesik. Állítólag egy ország recesszióban van, amikor az ország GDP-jének mércéjeként a gazdasági visszaesés kétnegyedét vagy negatív gazdasági növekedést tapasztalja. A recesszió általános negatív hatást gyakorol az ország gazdasági tevékenységére, ezáltal befolyásolja az ország gazdasági és pénzügyi jólétét. A recesszió a munkanélküliség magasabb szintjét, a vállalkozások alacsonyabb befektetéseit, alacsony jövedelmet eredményez, és az ország kibocsátásának és GDP-jének általános csökkenését eredményezi. Recesszió idején a jegybank csökkenti a kamatlábakat, ezáltal ösztönözve az egyéneket és vállalatokat hitelfelvételre, befektetésre és a kibocsátás szintjének növelésére.
Recesszió vs defláció
A defláció és a recesszió annyiban hasonlít egymásra, hogy mindkettő gazdasági visszaesés időszakát eredményezi. A defláció és a recesszió kimenetele meglehetősen hasonló, mivel mindkettő magas munkanélküliséget, beruházások csökkenését, alacsonyabb termékkibocsátást és ezáltal negatív gazdasági növekedést okoz. Mindkét esetben a jegybank csökkenti a kamatlábakat, hogy ösztönözze a gazdasági tevékenységet a beruházások, a kiadások és a kibocsátás növelésével. E hasonlóságok ellenére számos különbség van a kettő között.
A defláció akkor következik be, amikor egy gazdaság alacsony árszintet tapasztal. A gazdaság alacsony pénzkínálata következtében fordul elő, ahol nincs elegendő forrás ahhoz, hogy az áruk és szolgáltatások iránti kereslet a kínálati szintnek megfeleljen. Recesszió akkor következik be, amikor a gazdaság folyamatosan alacsony gazdasági növekedést tapasztal az ország GDP-jének mércéjeként. A recesszió oka lehet mind az infláció, mind a defláció, és a gazdasági tevékenység negatív növekedését eredményezheti.
Mi a különbség a recesszió és a defláció között?
• A defláció és a recesszió egyaránt olyan kifejezések, amelyekkel olyan szcenáriókat lehet leírni, amelyekben a gazdaság alacsonyabb keresletet, alacsony termelékenységet, alacsony beruházásokat, alacsony kibocsátást, magasabb munkanélküliséget és alacsonyabb háztartási jövedelmet tapasztal.
• A defláció az áruk és szolgáltatások árszintjének csökkenésével következik be.
• Állítólag egy ország recesszióban van, amikor az ország GDP-jének mércéjeként a gazdasági visszaesés kétnegyedét vagy negatív gazdasági növekedést tapasztalja.
• A jegybank mindkét helyzetben csökkenti a kamatlábakat, hogy ösztönözze a gazdasági tevékenységet a beruházások, a kiadások és a kibocsátás növelésével.
