Különbség A Dipól-dipól és A Diszperzió Között

2024 Szerző: Mildred Bawerman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:39

Dipólus Dipólus vs diszperzió | Dipól-dipól kölcsönhatások vs diszperziós erők

A dipól-dipólus kölcsönhatások és a diszperziós erők molekulák közötti vonzerők. Néhány intermolekuláris erő erős, míg néhány gyenge. Mindezek az intermolekuláris interakciók azonban gyengébbek, mint az intramolekuláris erők, például a kovalens vagy az ionos kötések. Ezek a kötések határozzák meg a molekulák viselkedését.

Mi a dipól-dipól kölcsönhatások?

A polaritás az elektronegativitás különbségei miatt keletkezik. Az elektronegativitás megadja az atom mérését, hogy vonzza az elektronokat egy kötésben. Általában a Pauling-skálát használják az elektronegativitási értékek jelzésére. A periódusos rendszerben van egy minta arra vonatkozóan, hogy az elektronegativitás értékei hogyan változnak. A fluor elektronegativitási értéke a legmagasabb, ami a Pauling-skála szerint 4. Balról jobbra egy perióduson keresztül az elektronegativitás értéke növekszik. Ezért a halogének nagyobb elektronegativitási értékekkel rendelkeznek egy periódusban, az 1. csoport elemei pedig viszonylag alacsony elektronegativitási értékekkel. A csoport lefelé csökken az elektronegativitás értéke. Amikor a kötést alkotó két atom különbözik, akkor az elektronegativitásuk gyakran eltér. Ezért a kötéselektronpárt az egyik atom jobban meghúzza a másik atomhoz képest,amely részt vesz a kötvény megkötésében. Ez az elektronok egyenlőtlen eloszlását eredményezi a két atom között. Az elektronok egyenetlen megoszlása miatt az egyik atom kissé negatív töltéssel rendelkezik, míg a másik atom kissé pozitív töltéssel. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy az atomok részleges negatív vagy pozitív töltést (dipólust) nyertek. A nagyobb elektronegativitású atom kapja az enyhe negatív töltést, az alacsonyabb elektronegativitású atom pedig az enyhe pozitív töltést. Amikor az egyik molekula pozitív vége és egy másik molekula negatív vége közel vannak egymáshoz, elektrosztatikus kölcsönhatás alakul ki a két molekula között. Ez az úgynevezett dipól-dipólus kölcsönhatás. Az elektronok egyenetlen megoszlása miatt az egyik atom kissé negatív töltéssel rendelkezik, míg a másik atom kissé pozitív töltéssel. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy az atomok részleges negatív vagy pozitív töltést (dipólust) nyertek. A nagyobb elektronegativitású atom kapja az enyhe negatív töltést, az alacsonyabb elektronegativitású atom pedig az enyhe pozitív töltést. Amikor az egyik molekula pozitív vége és egy másik molekula negatív vége közel vannak egymáshoz, elektrosztatikus kölcsönhatás alakul ki a két molekula között. Ez az úgynevezett dipól-dipólus kölcsönhatás. Az elektronok egyenetlen megoszlása miatt az egyik atom kissé negatív töltéssel rendelkezik, míg a másik atom kissé pozitív töltéssel rendelkezik. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy az atomok részleges negatív vagy pozitív töltést (dipólust) nyertek. A nagyobb elektronegativitású atom kapja az enyhe negatív töltést, az alacsonyabb elektronegativitású atom pedig az enyhe pozitív töltést. Amikor az egyik molekula pozitív vége és egy másik molekula negatív vége közel vannak egymáshoz, elektrosztatikus kölcsönhatás alakul ki a két molekula között. Ez az úgynevezett dipól-dipólus kölcsönhatás. A nagyobb elektronegativitású atom kapja az enyhe negatív töltést, az alacsonyabb elektronegativitású atom pedig az enyhe pozitív töltést. Amikor az egyik molekula pozitív vége és egy másik molekula negatív vége közel vannak egymáshoz, elektrosztatikus kölcsönhatás alakul ki a két molekula között. Ez az úgynevezett dipól-dipólus kölcsönhatás. A nagyobb elektronegativitású atom kapja az enyhe negatív töltést, az alacsonyabb elektronegativitású atom pedig az enyhe pozitív töltést. Amikor az egyik molekula pozitív vége és egy másik molekula negatív vége közel vannak egymáshoz, elektrosztatikus kölcsönhatás alakul ki a két molekula között. Ez az úgynevezett dipól-dipólus kölcsönhatás.

Mi a diszperziós erők?

Ez más néven londoni diszperziós erők. Az intermolekuláris vonzerőhöz töltéselválasztást kell alkalmazni. Vannak olyan szimmetrikus molekulák, mint a H2, Cl2, ahol nincsenek töltéselválasztások. Azonban ezekben a molekulákban folyamatosan mozognak az elektronok. Tehát azonnali töltés-elválasztás lehet a molekulán belül, ha az elektron elmozdul a molekula egyik vége felé. Az elektron végének átmenetileg negatív töltése lesz, míg a másik végén pozitív töltésű. Ezek az ideiglenes dipólusok a szomszédos molekulában dipólust indukálhatnak, és ezután kölcsönhatás léphet fel az ellentétes pólusok között. Ez a fajta kölcsönhatás pillanatnyi dipól-indukált dipólus-kölcsönhatásként ismert. És ez a Van der Waals-erők egy típusa, amelyet külön neveznek londoni diszperziós erőknek.

Mi a különbség a dipól-dipólus kölcsönhatása és a diszperziós erők között?

• Két állandó dipól között dipólus-dipólus kölcsönhatások lépnek fel. Ezzel szemben a diszperziós erők olyan molekulákban fordulnak elő, ahol nincs állandó dipólus.

• Két nem poláros molekulának diszperziós erői lehetnek, két poláris molekulának pedig dipól-dipól kölcsönhatásai lehetnek.

• A diszperziós erők gyengébbek, mint a dipól-dipólus kölcsönhatások.

• A kötés és az elektronegativitás különbségeinek polaritási különbségei befolyásolják a dipól-dipólus kölcsönhatások erősségét. A molekuláris szerkezet, a kölcsönhatások mérete és száma befolyásolja a diszperziós erők erősségét.