Fő különbség - Benzonáz és DNáz
A nukleinsavak lebomlása számos molekuláris biológiai technika szempontjából fontos. A rekombináns DNS-technológiában széles körben használják a DNS és az RNS nem kívánt töredékeinek megszabadítására. A nukleinsavat lebontó enzimeket nukleázoknak nevezik, és a kívánt funkció alapján különböző típusúak lehetnek. A DNS-t lebontó nukleázok DNáznak, míg az RNS-t lebontók ismert RNázoknak. Ezeket az enzimeket többnyire in vitro kísérletekben használják, ahol in vitro molekuláris vizsgálatokat végeznek a tiszta DNS, RNS vagy fehérjék izolálására. A benzonázok egyfajta nukleázok, amelyek lebontják a DNS-t és az RNS-t, míg a DNázok csak a DNS-t. Ez a legfontosabb különbség a benzonáz és a DNáz között.
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi a benzonáz
3. Mi a DNase
4. A benzonáz és a DNáz közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - Benzonáz és DNáz táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az a benzonáz?
A benzonáz a Serratia marcescens génmódosított endonukleáza. Ezt az enzimet E. coli gazdaszervezetekben állítják elő ipari méretekben. A benzonáz képes kettősszálú DNS, lineáris DNS, körkörös DNS és egyszálú RNS hasítására. Így a benzonáz kereskedelemben fontos. A benzonáz enzim egy fehérje dimer, amely 245 azonos aminosavval, ~ 30 kDa alegységgel rendelkezik, két esszenciális diszulfid kötéssel. A benzonáz hasítja a nukleinsavakat az 5'-végén, és szabad 5'-végű fragmenseket eredményez. A benzonáz bármely szekvencián képes hasítani a nukleinsavakat, de előnyben részesíti a GC-ben gazdag régiókat.
Benzonase át -20 0 C-on optimális pH-enzimaktivitás találtuk, hogy 8,0-9,2. A benzonáz alkalmazásai közé tartozik a minta előkészítése a fehérje 2D gélelektroforézishez, ahol a benzonáz eltávolítja a megkötött nukleinsavakat és a nukleinsav szennyeződéseket a rekombináns fehérje készítményekből. A fehérjekivonatok viszkozitásának csökkentésére és a sejtek sejtkeverékben való összetapadásának megakadályozására is használják.
Mi a DNase?
A DNáz egy nukleáz, hidrolitikus enzim, amely csak kettős szálú DNS hasítására képes. A DNázoknak két fő típusa van: DNáz I és DNáz II. A DNáz I részt vesz a kettős szálú DNS hasításában, 5'szabad végű polinukleotidok előállítására. A DNáz II részt vesz a kettős szálú DNS hasításában, hogy 3 'szabad végű vagy túlnyúló polinukleotid szálakat állítson elő.
DNáz I
A DNáz I optimális pH-n 7,0 és 8,0 között működik. Az enzimaktivitás számos ionos kofaktortól függ, amelyek közé tartozik a Ca 2+, Mg 2+ vagy Mn 2+. Az Mg 2+ és az Mn 2+ aktivitása dönti el a DNáz I működését. Mg 2+ jelenlétében a DNáz I függetlenül hasítja a dsDNS egyes szálait. Ez véletlenszerűen történik. Ezzel szemben az Mn 2+ jelenlétében az enzim mindkét DNS-szálat nagyjából ugyanazon a helyen hasítja. Ez a hasítás kétféle DNS-fragmens előállítását eredményezi; az egyik típus tompa végű, a másik pedig egy vagy két nukleotid túlnyúlással.
02. ábra: DNáz
DNáz II
A DNáz II optimális pH-ján 4,5-5,0 működik, és aktivitásához kétértékű fémionokra van szükség, hasonlóan a DNáz I-hez. A DNáz II mechanizmusa három fő lépésből áll.
- Több egyszálú törés indukálódik a DNS gerincén belül.
- Savban oldódó nukleotidok és oligonukleotidok keletkeznek.
- A nemlineáris hiperkróm eltolódás az utolsó fázisban következik be.
A DNáz enzim fő gátlói közé tartoznak a fém kelátképzők, az átmenetifémek és olyan vegyi anyagok, mint a nátrium-dodecil-szulfát és a β-merkaptoetanol.
A DNáz fő alkalmazásai közé tartozik a DNS-mentes RNS-kivonatok és fehérje-kivonatok előállítása, valamint a templát DNS eltávolítása in vitro transzkripciós kísérletek során.
Milyen hasonlóságok vannak a benzonáz és a DNáz között?
- Mindkettő hidrolitikus enzim.
- Mindkettő nukleáz.
- Mindkettő részt vesz a nukleinsavak foszfodiészter kötéseinek lehasításával.
- Mindkettő optimális pH-értéket és tárolási hőmérsékletet igényel az enzim aktivitásának fenntartásához.
- Az enzimek gátlói közé tartoznak a kelátképző szerek, az átmenetifémek és a detergens vegyszerek.
- Az alkalmazások főként a DNS, RNS és fehérjék nagy tisztaságú kivonatainak előállítására koncentrálnak.
- Mindkét enzimet géntechnológiával lehet előállítani.
Mi a különbség a benzonáz és a DNáz között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Benzonáz vs DNase |
|
| A benzonáz egy enzim, amely képes kettős szálú DNS, lineáris DNS, kör alakú DNS és RNS hasítására. | A DNáz egy olyan enzim, amely képes kettős szálú DNS hasítására. |
| Az enzim szubsztrátja | |
| Mind a DNS, mind az RNS a benzonáz szubsztrátja. | A DNS a DNáz szubsztrátja. |
| Szerkezet | |
| A benzonáz optimális pH-tartománya 7,0–8,0 | A DNáz I optimális pH-tartománya 7,0–8,0, a DNáz II pedig 4,5–5,0. |
Összegzés - Benzonáz vs DNase
A nukleáz enzimeket széles körben használják a különböző kísérleti eljárásokban a molekuláris biológia és a géntechnológia szempontjából. A benzonáz és a DNáz kétféle nukleáz. A benzonáz részt vesz mind a DNS, mind az RNS lebontásában, míg a DNáz részt vesz a kettős szálú DNS hasításában. Ez az alapvető különbség a benzonáz és a DNáz között. Jelenleg mindkét nukleáz-típust rekombináns DNS-technológiával állítják elő, amely magasabb minőségű enzimeket eredményez, amelyeket a maximális termeléshez optimalizáltak.
A Benzonase vs DNase PDF verziójának letöltése
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség a benzonáz és a DNase között
