Fő különbség - szöveg vs beszéd
A szöveg és a beszéd két olyan kifejezés, amelyet általában a nyelvészetben, az irodalomban és a nyelvtanban használnak. Sok vita folyik e két kifejezés felcserélhetőségéről. Néhány nyelvészet a szöveget és a diskurzuselemzést ugyanazon folyamatnak tekinti, míg mások ezt a két kifejezést használják különböző fogalmak meghatározására. A szöveg bármilyen írható anyagra vonatkozhat, amely olvasható. A diskurzus a nyelv társadalmi környezetben való használata. Ez a legfontosabb különbség a szöveg és a beszéd között.
Mi a szöveg?
A szöveg meghatározható olvasható objektumként, legyen az irodalmi mű, a táblára írt lecke vagy utcatábla. Ez egy összefüggő jelkészlet, amely valamiféle informatív üzenetet továbbít.
Az irodalomtudományban a szöveg általában az írott anyagra utal. A szöveg kifejezést akkor használjuk, amikor regényekről, novellákról és drámákról beszélgetünk. Még írott anyagot tartalmazó levél, számla, poszter vagy hasonló elemek tartalma is szövegnek nevezhető.
Mi a diskurzus?
A diskurzus kifejezésnek sok jelentése és meghatározása van. A beszédet először párbeszédként értelmezték - interakcióként egy előadó és hallgató között. Így a diskurzus a széles kommunikációs kontextusba tartozó, főleg szóbeli, hiteles napi kommunikációra vonatkozik. Ezután a diskurzus kifejezést használták arra is, hogy az adott területen végzett intellektuális kutatás során használt kodifikált nyelvet és a társadalmi gyakorlatot (pl. Orvosi diskurzus, jogi diskurzus stb.)
Michael Foucault a beszédet „gondolatrendszerként határozza meg, amely ötletekből, attitűdökből, cselekvési irányokból, hiedelmekből és gyakorlatokból áll, amelyek szisztematikusan felépítik azokat a témákat és világokat, amelyekről beszélnek”.
A nyelvészetben a beszédet általában az írott vagy beszélt nyelv használatának tekintik társadalmi kontextusban.
Mi a különbség a szöveg és a beszéd között?
Bár sok nyelvész eltérő jelentést adott ennek a két kifejezésnek, nincs egyértelmű definíció a kettő között. Néhányan ezt a két kifejezést szinonimaként is használják.
Például Widdowson (1973) leírja, hogy a szöveg mondatokból áll, és kohéziós tulajdonságú, míg a beszéd kimondásokból áll, és koherencia. De ezek a meghatározások későbbi műveiben kétértelművé váltak, mivel a beszédet mondatokból álló dologként írja le, és a szöveg minden említését mellőzi.
