Beszélgetés az igazság megismeréséről
Az igazságról való beszélgetés és az ismerete a megértés két szintje, amelyeket számos különbség jellemez közöttük. Valamiről beszélni a tökéletlen megértés eredménye. Ebben az esetben a beszélőnek korlátozott az ismerete, és az információk megbízhatósága és pontossága nagyon alacsony. Másrészt az igazság ismerete a tökéletes megértés eredménye. A beszélgetés esetétől eltérően, amikor ismered az igazságot, a tudás igaz és pontos. Ez azért van, mert ez inkább személyes önélmény. Ez rávilágít arra, hogy ez két különböző fogalom, amelyeket részletesen megvizsgálunk.
Miről beszélünk?
A beszélgetés úgy határozható meg, hogy valamit megbeszélünk egy másikkal. A megbeszéléshez legalább valamilyen tudással kell rendelkeznie. Ez az ismeret sokféleképpen elsajátítható. A legtöbb ember azt használja, amit hall és olvas, információként, amikor másokkal folytat beszélgetést. Ebben az esetben az egyénnek van némi ismerete a témáról. Ezen ismeretek pontossága azonban továbbra is kétséges és korlátozott. Feltételezések és pletykák lehetnek pusztán arról, ha valamiről beszélünk, anélkül, hogy annak igazságáról alapos ismeretek lennének. A pletykákban és feltételezésekben gyakorlatilag nincsenek ismeretek az igazságról. Ezt meg lehet érteni egy példán keresztül.
Képzeljen el egy olyan helyzetet, amikor gyárat építettek az Ön területén. A közeli közösség lakói rosszul beszélnek a gyárról, azt állítva, hogy a mérgező gázok kibocsátása és ártalmatlanítása miatt egészségtelen környezetet teremtett a szomszédos közösségek számára. Ez nem bármilyen lényeges bizonyítékon alapul, hanem pletykákon. Ilyen esetben az emberek a gyárról és annak tevékenységéről beszélnek. Nincs igazi ismeret, csupán feltételezések és pletykák vezetik a beszélgetést. Ez a lényeges különbség az igazságról való beszéd és tudás között.
Mi az igazság ismerete?
Amikor odafigyelünk az igazság megismerésére, ez különbözik attól, hogy valamiről beszélünk. Gyakran előzi meg a vizsgálat. Az igazság megismerése érdekében valamiről érdeklődik. Különlegessége, hogy ellentétben a beszélés esetével, amely különböző forrásokra támaszkodik, amelyek pontatlan információkat szolgáltathatnak, itt a források nagyon megbízhatóak. Így a megszerzett tudás igaz és pontos. A legtöbb esetben ez egy saját tapasztalat. Különösen igaz ez a spiritualitás esetében. A szellemiségben az, aki ismeri az igazságot, maga megtapasztalta az igazságot.
A tudományos ismeretek esetében egy olyan tudós beszél róla, aki maga végzett kísérleteket. Néha előfordulhat, hogy az ember megismeri az igazságot, miután beszél róla. Más szavakkal elmondható, hogy az a személy, aki ismeri az igazságot, segít másoknak abban, hogy ugyanazzal a tudással rendelkezzenek, ha erről beszélnek. Ez az oka annak, hogy a tudósok és kutatók először megismerik az igazságot, majd erről beszélnek a nyilvánosságnak vagy a médiának. Így elmondható, hogy bár az igazságról való beszélgetés és az ismeret két különböző megértési szint, mégis több módon is kapcsolódnak egymáshoz. Csak egy vékony vonal választja el őket.
Mi a különbség a beszélgetés és az igazság megismerése között?
- A beszélgetést nem előzi meg a vizsgálat, míg az igazság megismerését a vizsgálat előzi meg.
- Valamiről beszélni valamilyen tudásformán alapul, amely hamis lehet, míg az igazság megismerésekor a tudás igaz.
- A valamiről való beszélgetés alapja lehet az, amit hallunk és olvasunk, míg az igazság megismerése saját tapasztalat.
- Bizonyos esetekben az igazság ismerete beszélgetéshez vezet.
Kép jóvoltából:
1. A Nők a falról (Nők a falról) [CC BY-SA 3.0] beszélgetése a Wikimedia Commonson keresztül
2. Az igazság megismerése a [Közkincs] által, a Wikimedia Commonson keresztül
