Szakítószilárdság vs hozamerősség
A szakítószilárdság és a folyáshatár két nagyon fontos téma, amelyeket a mérnöki és az anyagtudományban tárgyalnak. A szakítószilárdság annak a maximális alakváltozásnak a mérése, amelyet egy bizonyos anyag nyak nélkül el tud érni. A hozam szilárdsága az anyag által elért rugalmas alakváltozás maximális mértékének a mérése. Mindkét koncepció nagyon fontos olyan területeken, mint a szerkezetépítés, a gépgyártás, az anyagtudomány és számos más terület. Ebben a cikkben megvitatjuk, hogy mi a folyáshatár és a szakítószilárdság, azok meghatározása, a folyáshatár és a szakítószilárdság alkalmazásai, a kettő közötti hasonlóságok, végül a folyáshatár és a szakítószilárdság közötti különbség.
Mi a szakítószilárdság?
A szakítószilárdság a végső szakítószilárdság (UTS) kifejezés. Amikor egy anyagot meghúznak, megnyúlik. Az anyagot feszítő erőt feszültségnek nevezzük. A végső szakítószilárdság az a maximális igénybevétel, amelyet egy anyag kibír a nyakba kötés előtt.
A nyakazás az az eset, amikor a minta keresztmetszete jelentősen kicsi lesz. Ez a minta intermolekuláris kötéseivel magyarázható. A stressz alkalmazásakor az intermolekuláris vonzerők az ellenkező irányba hatnak, hogy a mintát formában tartsák. A stressz felszabadulásakor a minta teljesen vagy részben visszatér eredeti állapotába. Amikor a nyakazás megkezdődik, a molekulákat szétnyújtják, így az intermolekuláris erők nem elegendőek az összetartáshoz. Ez hirtelen megterhelést okoz a stressz miatt, és bekövetkezik a nyakzavar.
A szakítószilárdság szintén az anyag tulajdonsága. Ezt Pascalban mérik, de gyakorlati körülmények között nagyobb egységeket, például Mega Pascal-t használnak.
Mi a hozam erőssége?
Ha egy anyagot külső erővel nyújtanak, a nyújtás első része rugalmas. Ezt rugalmas alakváltozásnak nevezik. A rugalmas alakváltozás mindig visszafordítható. Bizonyos erő kifejtése után a deformáció képlékeny lesz. A képlékeny alakváltozás nem visszafordítható. Az a pont, ahol a rugalmas alakváltozás képlékeny alakváltozássá válik, az anyag nagyon fontos tulajdonsága.
A hozamszilárdságot az a stresszmennyiség határozza meg, ahol előre meghatározott mennyiségű plasztikus (irreverzibilis) deformáció lép fel. Ha az alkalmazott feszültség alacsonyabb, mint a folyáshatár, akkor a deformáció mindig rugalmas.
A hozamszilárdság mindig alacsonyabb, mint a végső szakítószilárdság. Ez azt jelenti, hogy bármilyen nyakhatás jelentkezik plasztikus deformáció után. A nyak nem lehetséges a rugalmas deformációs régióban.
A hozamerősség mérhető olyan módszerekkel, mint az osztó módszer.
Szakítószilárdság vs hozamerősség
