Vakond vs molaritás
A mol és a molaritás egyaránt összefügg a mérőanyagokkal.
Anyajegy
Megszámolhatjuk és megmérhetjük azokat a dolgokat, amelyeket láthatunk és megérinthetünk. Ceruzák, könyvek, székek, házak vagy bármi ilyesmi könnyen megszámolható és elmondható számokban, de nehéz megszámolni az igazán apró dolgokat. Ebben az anyagban az atomok és molekulák valóban kicsik, és milliárdok vannak egy adott apró térben. Tehát felesleges megkísérelni őket más tárgyaknak számítani. Ezért vezették be a „vakond” nevű mértékegységet. Ezt használják az anyagok (atomok, molekulák, ionok, elektronok stb.) Mennyiségének mérésére a kémia területén. Az egység szimbóluma a mol. A 12 szén szénatomot használjuk egy mól meghatározására. Az atomok száma 12 gramm tiszta szén-12 izotópban 1 mol néven ismert. Ez az érték 6,02214179 (30) × 10 23 szén-12 atomnak felel meg. Ezért 1 mol 6,02214179 (30) × 1023 bármely anyagból. Ezt a számot Avogadro számának nevezik. Az anyag egy móljának tömege grammban kifejezve megegyezik az anyag molekulatömegével. Ha 1 molekulatömegű tömeget veszünk, akkor az 1 mol anyagot és így Avogadro anyagainak számát fogja tartalmazni. A kémia területén az anyajegyet széles körben használják a mérések jelzésére térfogat vagy tömeg helyett.
Molaritás
A koncentráció fontos és általánosan használt jelenség a kémia területén. Az anyag mennyiségi mérésének jelzésére szolgál. Ha meg akarja határozni az oldatban lévő rézionok mennyiségét, akkor koncentrációmérésként megadható. Szinte az összes kémiai számítás koncentrációs méréseket alkalmaz a következtetések levonására a keverékről. A koncentráció meghatározásához komponensek keverékére van szükségünk. Az egyes komponensek koncentrációjának kiszámításához ismerni kell az oldatban oldott relatív mennyiségeket. A koncentráció mérésére kevés módszer létezik, és a molaritás az egyik.
A molaritást moláris koncentrációnak is nevezik. Ez az anyag egy mólnyi oldószerben számított móljainak aránya. Az oldószer térfogatát köbméterben szokás megadni. Kényelmünk érdekében azonban gyakran litereket vagy köbdecimétereket használunk. Ezért a molaritás mértékegysége mol / liter / köbdeciméter (mol l -1, mol dm -3). Az egységet M.-ként is jelöljük. Például 1 mol nátrium-klorid vízben oldott oldatának molaritása 1 M.
A koncentráció mérésének leggyakrabban alkalmazott módszere a molaritás. Például a pH, a disszociációs állandók / egyensúlyi állandók stb. Kiszámításához használják. Az adott oldott anyag tömegének átalakítását moláris számává kell tenni a moláris koncentráció megadásához. Ehhez a tömeget elosztjuk az oldott anyag molekulatömegével. Például, ha 1 M kálium-szulfát-oldatot akarunk készíteni, 174,26 g mol -1 (1 mol) kálium-szulfátot fel kell oldani egy liter vízben.
Mi a különbség a mol és a molaritás között?
• A mol az anyagok számának mérése, míg a molaritása a koncentráció mérése.
• A molaritás képet ad a keverékben jelen lévő anyagok mennyiségéről.
• A molaritást egy anyag móljaként adjuk meg egy oldószer térfogatában.
• A vakond egység, míg a molaritás nem.
