Esőerdő vs gyep
Az esőerdők és a legelők egyaránt nagyon lenyűgöző helyek a Föld megfigyelésére, mivel a világ legérdekesebb dolgai odakint zajlanak. Ezek az egyik legfontosabb ökoszisztéma-típus a világon, mivel ebből a kettőből óriási a hozzájárulás a biodiverzitás fenntartásához. Számos ellentétes különbség van az esőerdő és a legelő között, és a legfontosabb és legérdekesebbeket e cikk tárgyalja. A fajgazdagságot vagy a biológiai sokféleséget, az energiaáramlás biológiai útvonalát és sok más szempontot fontos figyelembe venni az esőerdők és a gyepek összehasonlításához és szembeállításához.
Esőerdő
Az esőerdők egy olyan erdő vagy növényzet, nagy fákkal, ahol a legkisebb csapadékmennyiség évente 1750 - 2000 milliméter. Az esőerdőknek két fő típusa van (mérsékelt égövi és trópusi) az erdő által tapasztalt éghajlatnak megfelelően. A trópusi esőerdők azonban ennél a csapadékmennyiségnél jóval többet kapnak egy év alatt. Ha figyelembe vesszük az összes biotikus fajt, annak 40–70% -a megtalálható a világ esőerdőin belül. Különösen a trópusi esőerdők teszik ki a biodiverzitás legnagyobb mértékét. Az esőerdők sok millió növényfajnak, gerinctelennek és más mikroorganizmusnak adnak otthont. Valójában a tényleges biodiverzitás még mindig nem fedezhető fel egy trópusi esőerdőben. Az erdőkben található növények a világ oxigénszintjének (O2) 28% -át termelik,mivel a fotoszintézis oxigént termel. Mivel az esőerdő sok esőt kap, meleg és nedves környezet. A belső tér azonban nagyon hűvös, és csodálatos környezetet biztosít az állatok és növények számára, hogy gond nélkül boldoguljanak. Az esőerdő növényzete a fák magasságától függően négy fő szintből vagy rétegből áll; ezek a rétegek feltűnnek, lombkorona, aljzat és erdő talaj. Az erdő talaján alig jut közvetlen napfény, mivel mindazok a réteges fák kifejlesztették leveleiket és ágaikat, hogy maximalizálják a fotoszintetikus hatékonyságot a napfény minden egyes részének felhasználásával. Az esőerdők egyik fő jellemzője, hogy zöld színűek. Az erdő talaját mindig holt levelek töltik meg, amelyeket a talajban lebomlók milliói pusztítanak el, és a növények gyökerei elnyelik. Az esőerdők rendkívül stabil ökoszisztémák, kivéve, ha az emberiség nagymértékű pusztulást okoz.
Gyep
A gyep egyfajta növényzet, főleg füvekkel, és számos állatfaj otthona. Általában nincs fás szárú növény, kivéve csak nagyon kevés fát szétszórva a mezőn. A gyepeken évelő fűfajok vannak, amelyek gyakran fürtökben fordulnak elő. A gyepek éves csapadékmennyisége akár 250 milliméter is lehet, de az összeg akár 900 milliméterig is változik. A gyepek a világ legtöbb öko-régiójában találhatók, és a gyepek típusa ettől függően változik; mérsékelt égövi gyep, szavanna és cserjés földterület ezek közül néhány. Ez a fajta ökoszisztéma különböző magasságban és hőmérsékleten alakulhatott ki. Mivel a gyepekben a gyepek a domináns növényzet típusok, a növényzet magassága nem éri el a magas szintet, de maximum 2 méter lehet. Ezért,a szélnek nincs komolyabb akadálya, miközben a gyepeken átfúj, és a páratartalom szintje a világ számos ökoszisztémájához képest jóval alacsony. A gyepek táplálékot szolgáltatnak a legeltetett növényevők közül soknak, és ezáltal a húsevőknek is. Általában a nagy testű, nagy emlősök inkább a gyepeket kedvelik, mivel elegendő élelemre van szükségük, és mozgásterük van.
Mi a különbség az esőerdő és a gyep között?
• Az esőerdők sokkal nagyobb csapadékot kapnak, mint a gyepek.
• Az esőerdők sokkal több fajnak adnak otthont, mint amire a gyepek kínálnának.
• Az esőerdők fő növényzete fás szárú növények, míg a gyepek lágyszárú (nem fás) növényekkel rendelkeznek.
• Az esőerdőknek csak két típusa van, míg a gyepek az éghajlati viszonyoktól függően öt fő típusba sorolhatók.
• Az esőerdők nagy sűrűségű, különböző magasságú növényekkel rendelkeznek, míg a gyepeknél alig van fa, és az összes bokor általában rövid.
• Az esőerdőkben nagyobb a páratartalom, mint a gyepekben.
• Az esőerdők stabil ökoszisztémák, a gyepek pedig nem stabilak.
