Fizikai DFD vs logikai DFD
A fizikai és logikai DFD közötti különbségek megértéséhez tudnunk kell, mi a DFD. A DFD az adatfolyam diagramot jelenti, és segít grafikusan ábrázolni az adatáramlást egy szervezetben, különösen annak információs rendszerében. A DFD lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy megtudja, hová érkeznek az információk, hová kerülnek a szervezeten belül és hogyan távoznak végül a szervezetből. A DFD ad információt arról, hogy az információ feldolgozása szekvenciálisan zajlik-e, vagy párhuzamosan történik-e. A DFD-knek két típusa van, fizikai és logikai DFD néven. Noha mindkettő ugyanazt a célt szolgálja az adatáramlás ábrázolásában, a kettő között van néhány különbség, amelyeket ebben a cikkben tárgyalunk.
Bármely DFD egy áttekintő DFD-vel kezdődik, amely dióhéjban leírja a tervezett rendszert. A logikus adatfolyam-diagram, amint a név jelzi, az üzletre koncentrál, és elmondja az üzleti eseményeket, valamint az egyes eseményekből származó adatokat. A fizikai DFD-t viszont jobban foglalkoztatja az információáramlás ábrázolása. Szokásos gyakorlat a DFD-k használata a logikai adatáramlás ábrázolásához és az adatok feldolgozásához. Ésszerű egy logikai DFD kifejlesztése, miután először kidolgoztunk egy fizikai DFD-t, amely tükrözi a szervezet összes olyan személyét, akik különböző műveleteket végeznek, és azt, hogy az adatok hogyan áramlanak e személyek között.
Mi a különbség a fizikai DFD és a logikai DFD között?
Bár a fejlesztőnek nincs korlátozása a rendszer felépítésének ábrázolására logikai DFD esetén, meg kell mutatni a rendszer felépítését. A logikai DFD bizonyos jellemzői népszerűvé teszik a szervezetek körében. A logikus DFD megkönnyíti a kommunikációt a szervezet alkalmazottai számára, stabilabb rendszerekhez vezet, lehetővé teszi az elemzők számára a rendszer jobb megértését, rugalmas és könnyen karbantartható, valamint lehetővé teszi a felhasználó számára az elbocsátások egyszerű eltávolítását. Másrészt a fizikai DFD egyértelmű a kézi és az automatizált folyamatok közötti felosztásban, részletes leírást ad a folyamatokról, azonosítja az ideiglenes adattárolókat, és több vezérlővel bővíti a rendszert hatékonyabbá és egyszerűbbé.
