Fő különbség - Neuropeptidek és neurotranszmitterek
A neurotranszmitterek és a neuropeptidek kémiai molekulák, amelyek részt vesznek a jelek továbbításában az idegrendszer neuronjain keresztül. A neurotranszmitterek az alacsony molekulatömegű molekulák különböző típusai, beleértve az aminosavakat és a kisebb peptideket. A neuropeptidek az egyik típusú neurotranszmitterek, és csak nagyobb molekulatömegű peptidekből [fehérjékből] állnak. Ez a legfontosabb különbség a neuropeptidek és a neurotranszmitterek között. Különböző egyéb különbségek vannak a neuropeptidek és a neurotranszmitterek között a termelési, a cselekvési és a felszabadulási folyamatokban. A következő leírások segítenek megérteni ezeket a különbségeket.
TARTALOM
1. Áttekintés és legfontosabb különbségek
2. Mik a neuropeptidek
3. Mik a neurotranszmitterek
4. Egymás melletti összehasonlítás - Neuropeptidek és neurotranszmitterek
5. Összefoglalás
Mik azok a neuropeptidek?
A neuropeptidek olyan kisméretű fehérjemolekulák, amelyek főleg peptidekből állnak, és a neuronok arra használják őket, hogy az egyik neuronból a másik neuronba továbbítsák a jeleket. Ezek a neuronjelző molekulák, amelyek befolyásolják az agyat és a test működését. Különböző típusú neuropeptidek léteznek. Körülbelül 100 neuropeptidet kódoló gén található az emlős genomjában. A neuropeptidek hatásosabbak, mint a többi hagyományos neurotranszmitter. Ezeket a peptideket sűrű maghólyagokban tárolják, és kis neurotranszmitterekkel szabadítják fel a jelátvitel szabályozására.
A neuropeptidek felszabadulása a neuron bármely részéről megtörténhet, nemcsak a szinapszis végéről, mint más neurotranszmitterek. A neuropeptidek termelése a normális génexpressziós folyamatot követi. A neuropeptidek kötődnek a célsejt felszínén elhelyezkedő specifikus receptorhoz vagy receptorokhoz. A neuropeptid receptorok főleg G-fehérjéhez kapcsolt receptorok. Egy neuropeptid különböző típusú neuropeptid receptorokhoz képes kötődni és különböző funkciókat lát el.
A gyakori neuropeptidek közé tartozik a hipokretin / orexin, a vazopresszin, a kolecisztokinin, az Y neuropeptid és a noradrenalin.
_1 ábra: Neuropeptid szintézis
Mik azok a neurotranszmitterek?
A neurotranszmitterek olyan kémiai molekulák, amelyek megkönnyítik a jelek továbbítását a neuronokon keresztül. Ezek lehetnek egyetlen aminosav, peptid, monoamin, purinok amin-nyomra vagy más típusú molekulák. Ezek az axon terminálisán, a szinaptikus vezikuláknak nevezett kis tasakokban keletkeznek, amelyeket membránok zárnak be. Az egyik szinaptikus vezikulum sok neurotranszmittert hordoz. A neurotranszmitterek a szinaptikus hasadéknak nevezett kis térbe kerülnek az exocitózisnak nevezett folyamaton keresztül, amint az a 01. ábrán látható. Az exocitózis egy aktív transzport módszer, amelyet a sejtmembrán használ a molekulák belső térből kifelé történő átvitelére, az energia felemésztésével. A neurotranszmitterek addig lesznek elérhetők a szinaptikus hasadéknál, amíg kötődnek a receptorokkal, amelyeket a szomszédos neuron vagy a célsejt posztszinaptikus végén szereznek be. A neurotranszmitterek egy része visszaveszi, míg egyesek a megfelelő receptorokhoz kötődnek. Néhányat az enzimek hidrolízisnek is alávetnek.
Néhány példa a neurotranszmitterekre: acetilkolin, glutamin, glutamát, szerin, glicin, alanin, aszpartát, dopamin stb.
_2 ábra: Szinapszis
Mi a különbség a neuropeptidek és a neurotranszmitterek között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Neuropeptidek és neurotranszmitterek |
|
| A neuropeptidek nagyobb molekulák, amelyek 3–36 aminosavból állnak. | A neurotranszmitterek kisebb vegyületek, amelyek különböző vegyületekből állnak. |
| Térjen vissza az idegsejtbe | |
| Miután kiválasztották, nem tudnak visszaszerezni a sejtbe. | Újra felvehetik a sejtet, miután felszabadultak a szinaptikus hasadékba. |
| Kiadás után | |
| Az extracelluláris peptidázok módosítják a neuropeptidet | Az extracelluláris peptidázok nem végeznek módosításokat. |
| Tárolás | |
| A neuropeptideket a sűrű maghólyagokban tárolják. | A neurotranszmittereket a kis szinapszis vezikulákban tárolják. |
| Elhelyezkedés | |
| A neuron bármely pontján megtalálhatók. | A preszinaptikus helyen lévő axon terminálban láthatók. |
| Váladékok | |
| A váladékokat kisebb neurotranszmitterekkel szabadítják fel. | A váladék neuropeptidekkel együtt szabadul fel. |
| Akció | |
| A neuropeptidek lassú hatású transzmitterek. | A neurotranszmitterek gyors hatású transzmitterek. |
| Szintézis | |
| A szintézis a riboszómákban, az ER, a Golgi testekben stb. | A preszinaptikus vég citoplazmájában szintetizálódnak. |
| Hatékonyság | |
| Hatékonyabban tudják továbbítani a jelet. | Kevésbé hatékonyak a jelátvitelben. |
| Koncentrációk | |
| A neuropeptidek alacsonyabb koncentrációban vannak jelen, mint más neurotranszmitterek. | A neurotranszmitterek nagy koncentrációban vannak jelen, mint a neuropeptidek. |
| Diffúzió a kibocsátási helyen | |
| Diffundálhatnak a kioldási ponttól egy távolságra és hathatnak. | Nem tudnak diffundálni a szinapszis hasadékától. |
| Példák | |
| Ilyen például a vazopresszin és a kolecisztokinin. | Ilyen például a glicin, a glutamát és az aszpartát. |
Összegzés - Neuropeptidek és neurotranszmitterek
A neurotranszmitterek kicsi kémiai molekulák, amelyek részt vesznek a neuronokon keresztüli jelátvitelben. Különböző típusú neurotranszmitterek léteznek, például egyetlen aminosavak, kis peptidek, purinok, aminok stb. A neuropeptidek a neurotranszmitterek egyik típusa, és ezek peptidekből álló kis fehérjék. A neurotranszmittereket és a neuropeptideket külön vezikulákba csomagolják, úgynevezett sűrű mag vezikuláknak, illetve szinapszis vezikuláknak, amelyek a neuron belsejében találhatók. A neuropeptidek hatékonyabbak, mint a hagyományos neurotranszmitterek. A kisebb neurotranszmitterek azonban gyorsan, míg a nagyobb neuropeptidek lassan hatnak. Ez a különbség a neuropeptidek és a neurotranszmitterek között.
