Ketóz vs Aldose
A szénhidrátok olyan vegyületek csoportja, amelyeket „polihidroxi-aldehidekként és ketonokként vagy olyan anyagokként definiálunk, amelyek hidrolizálva polihidroxi-aldehideket és ketonokat eredményeznek”. A szénhidrátok a legelterjedtebb szerves molekulák a földön. Ezek jelentik az élő szervezetek kémiai energiáját. Nem csak ez, hanem a szövetek fontos alkotóelemeként szolgál. A szénhidrát ismét három kategóriába sorolható, mint monoszacharid, diszacharid és poliszacharid. A monoszacharidok a legegyszerűbb szénhidráttípusok. A monoszacharid képlete C x (H 2 O) x. Ezeket nem lehet egyszerűbb szénhidrátokká hidrolizálni. Ízében édesek. Valamennyi monoszacharid redukáló cukor. Ezért pozitív eredményeket adnak benedikált vagy Fehling-reagensekkel. A monoszacharidokat a következők szerint osztályozzák:
- A molekulában jelen lévő szénatomok száma
- Akár tartalmaznak aldehid- vagy ketocsoportot
Ezért a hat szénatomos monoszacharidot hexóznak nevezzük. Ha öt szénatom van, akkor ez egy pentóz. Ezeket tovább osztjuk aszerint, hogy van-e aldehid- vagy ketoncsoportjuk.
Ketóz
A fent leírtak szerint a monoszacharidok osztályozásának egyik módja a molekulában jelenlévő funkcionális csoportok alkalmazása. Ezért, ha a monoszacharidnak ketoncsoportja van, ketóznak nevezzük. Például a fruktóz ketóz. A következő felépítésű.
A ketoncsoporttal rendelkező szén mindig a második helyet kapja. A gyűrű kialakításakor a fruktóz öt tagú gyűrűt képez, amely egy hemiketál. Ezek a monoszacharidok tovább oszlanak a jelenlévő szénatomok száma alapján. Ha öt szénatom van, ketopentózként, ha pedig hat szénatom van, ketohexóz néven ismert. A fruktóz, a szorbóz, a tagtóz és a pszikóz néhány ketohexóz. Három királis központjuk van, és ezért nyolc sztereoizomerjük van. A ribulóz és a xilulóz ketopentózis, és csak két királis központjuk van.
Aldose
Az aldehidcsoportot tartalmazó monoszacharidot aldóznak nevezzük. Például a glükóznak aldehidcsoportja van, és a következő szerkezetű.
Az aldehidcsoportot tartalmazó szénatom mindig az első számú. És öt másik hidroxilcsoport van a molekulákban. A monoszacharidokhoz megrajzolhatunk a fentihez hasonló lineáris szerkezetet vagy ciklikus szerkezetet. Oldatban a molekulák többsége ciklikus szerkezetű. Például amikor ciklikus szerkezet alakul ki glükózban, az 5 szénatomon lévő -OH átalakul éterkötéssé, hogy a gyűrűt az 1-es aldehidcsoporttal lezárja. Ez hattagú gyűrűs szerkezetet képez. A gyűrűt hemiacetális gyűrűnek is nevezik, mivel szén jelenlétében van éter oxigén és alkohol csoport is. A glükózon kívül más molekulák is vannak hat szénatommal és aldehidcsoporttal. Az allóz, az altróz, a glükóz, a mannóz, a gulóz, az idóz és a talóz az aldohexózisok más típusai. Mindennek négy királis központja van,és így 16 sztereoizomerük van. A ribóz, a xilóz, az arabinóz és a lyxóz öt szénatomot tartalmazó aldopentóz és aldehidcsoport.
Mi a különbség a ketóz és az aldóz között?
• A ketózisok ketoncsoporttal rendelkező monoszacharidok. Az aldózisok aldehidcsoportot tartalmazó monoszacharidok.
• A ketózisok hemiketális gyűrűket, az aldózisok pedig hemiacetális gyűrűket alkotnak.
• Az aldózisokban a karbonilcsoport az első helyen áll. A ketózisokban a karbonil-szén a második.
