Fő különbség - Oxidatív foszforiláció vs fotofoszforiláció
Az adenozin-trifoszfát (ATP) fontos tényező az élő szervezetek túlélésében és működésében. Az ATP az élet egyetemes energiavalutájaként ismert. Az ATP termelése az élő rendszeren belül sok szempontból fordul elő. Az oxidatív foszforiláció és a fotofoszforiláció két fő mechanizmus, amely az élő rendszerben a sejt ATP nagy részét előállítja. Az oxidatív foszforilezés molekuláris oxigént használ fel az ATP szintézise során, és ez a mitokondrium membránjai közelében zajlik, míg a fotofoszforilezés a napfényt használja energiaforrásként az ATP termeléséhez, és ez a kloroplaszt tilakoid membránjában megy végbe. A legfontosabb különbség az oxidatív foszforiláció és a fotofoszforiláció között az, hogy az ATP termelését az oxidatív foszforiláció során az oxigénhez történő elektrontranszfer vezérli, míg a napfény az ATP termelést a fotofoszforiláció során.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi az oxidatív foszforiláció
3. Mi a fotofoszforiláció
4. Az oxidatív foszforiláció és a fotofoszforiláció hasonlóságai
5. Egymás melletti összehasonlítás - Oxidatív foszforiláció és fotofoszforiláció táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az oxidatív foszforilezés?
Az oxidatív foszforilezés az a metabolikus út, amely oxigén jelenlétében enzimek felhasználásával ATP-t termel. Ez az aerob élőlények sejtlégzésének utolsó szakasza. Az oxidatív foszforilezésnek két fő folyamata van; elektrontranszportlánc és kemioszmózis. Az elektrontranszport-láncban megkönnyíti a redox-reakciókat, amelyek sok redox-köztiterméket tartalmaznak, hogy az elektronok mozgását az elektrondonoroktól az elektron-akceptorokig irányítsák. Az ezekből a redoxreakciókból származó energiát felhasználják ATP előállítására kemiozmózisban. Az eukarióták összefüggésében az oxidatív foszforilezést különböző fehérjekomplexekben hajtják végre a mitokondrium belső membránján belül. A prokarióták összefüggésében ezek az enzimek a sejt intermembrán térében vannak jelen.
Az oxidatív foszforilációban szerepet játszó fehérjék összekapcsolódnak egymással. Az eukariótákban öt fő fehérjekomplexet hasznosítanak az elektrontranszportlánc során. Az oxidatív foszforilezés végső elektron-akceptora az oxigén. Elfogad egy elektront és redukálódik, hogy víz képződjön. Ezért oxigénnek kell jelen lennie, hogy oxidatív foszforilezéssel ATP-t képezzen.
01. ábra: Oxidatív foszforilezés
Az energiát, amely az elektronok áramlása során felszabadul, a protonok a mitokondrium belső membránján keresztül történő szállításakor hasznosítják. Ez a potenciális energia a végső fehérjekomplexhez irányul, amely ATP-szintáz az ATP előállításához. Az ATP termelés az ATP szintáz komplexben történik. Katalizálja a foszfátcsoport hozzáadását az ADP-hez, és megkönnyíti az ATP képződését. Az elektrontranszfer során felszabaduló energiát felhasználó ATP-termelés kemiosmózis néven ismert.
Mi a fotofoszforilezés?
A fotoszintézis keretében fotofoszforilezésnek nevezik azt a folyamatot, amely az ADP-t a napfény energiájának felhasználásával ATP -vé foszforilezi. Ebben a folyamatban a napfény különböző klorofill molekulákat aktivál, így nagy energiájú elektrondonort hoz létre, amelyet egy alacsony energiájú elektron-akceptor elfogadna. Ezért a fényenergia magában foglalja mind a nagy energiájú elektron donor, mind az alacsony energia elektron elfogadó létrehozását. A létrehozott energiagradiens eredményeként az elektronok donorról akceptorrá válnak ciklikus és nem ciklikus módon. Az elektronok mozgása az elektrontranszportláncon keresztül zajlik.
A fotofoszforilezés két csoportba sorolható; ciklikus fotofoszforilezés és nem ciklikus fotofoszforilezés. A ciklikus fotofoszforilezés a kloroplaszt egy speciális helyén, amely a tilakoid membrán. A ciklikus fotofoszforilezés nem termel oxigént és NADPH-t. Ez a ciklikus út elindítja az elektronok áramlását egy I. fotorendszerként ismert klorofill pigment komplexbe. Az I. fotorendszerből a nagy energiájú elektron lendül fel. Az elektron instabilitása miatt egy olyan elektron akceptor fogadja el, amely alacsonyabb energiaszinteken van. Miután elindították, az elektronok az egyik elektron-akceptortól a másikig mozognak egy láncban, miközben a H + -ionokat szivattyúzzák át a membránon, amely proton mozgatóerőt eredményez. Ez a protonmozgató erő egy energiagradiens kialakulásához vezet, amelyet felhasználnak az ADP-ből származó ATP előállításához az eljárás során az ATP-szintáz enzimet felhasználva.
02. ábra: Fotofoszforilezés
A nem ciklikus fotofoszforilezés során két klorofil pigment komplexet foglal magában (I. fotoszisztéma és II. Fotorendszer). Ez a sztrómában zajlik. A víz ezen útjának fotolízisében egy molekula a II. Fotorendszerben játszódik le, amely kezdetben két fotolízis reakcióból származó elektronot tart vissza a fotorendszeren belül. A fényenergia magában foglalja egy elektron gerjesztését a II. Fotorendszerből, amely láncreakción megy keresztül, és végül átkerül a II. Az elektron az egyik elektronelfogadóból a másikba halad egy olyan energiagradiensben, amelyet végül egy oxigénmolekula elfogad. Itt ezen az úton mind oxigén, mind NADPH termelődik.
Milyen hasonlóságok vannak az oxidatív foszforiláció és a fotofoszforiláció között?
- Mindkét folyamat fontos az élő rendszeren belüli energiaátadásban.
- Mindkettő részt vesz a redox intermedierek felhasználásában.
- Mindkét folyamatban a proton mozgatóerő előállítása a H + ionok transzferjéhez vezet a membránon.
- A mindkét folyamat által létrehozott energiagradiens felhasználható az ATP előállítására az ADP-ből.
- Mindkét folyamat ATP-szintáz enzimet használ az ATP előállításához.
Mi a különbség az oxidatív foszforiláció és a fotofoszforiláció között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Oxidatív foszforilezés vs fotofoszforiláció |
|
| Az oxidatív foszforilezés az a folyamat, amely enzimek és oxigén felhasználásával ATP-t termel. Ez az aerob légzés utolsó szakasza. | A fotofoszforiláció az ATP előállításának folyamata, amely a fotoszintézis során napfényt használ. |
| Energiaforrás | |
| A molekuláris oxigén és a glükóz az oxidatív foszforilezés energiaforrásai. | A napfény a fotofoszforilezés energiaforrása. |
| Elhelyezkedés | |
| Az oxidatív foszforiláció a mitokondriumokban fordul elő | A fotofoszforiláció kloroplasztban történik |
| Esemény | |
| Az oxidatív foszforiláció a sejtlégzés során következik be. | A fotofoszforiláció a fotoszintézis során történik. |
| Végső elektron-akceptor | |
| Az oxigén az oxidatív foszforiláció végső elektron-akceptora. | A NADP + a fotofoszforiláció végső elektron-akceptora. |
Összegzés - Oxidatív foszforiláció vs fotofoszforiláció
Az ATP termelése az élő rendszeren belül sok szempontból fordul elő. Az oxidatív foszforiláció és a fotofoszforiláció két fő mechanizmus, amely a sejt ATP legnagyobb részét előállítja. Az eukariótákban az oxidatív foszforilezést különböző fehérjekomplexekben hajtják végre a mitokondrium belső membránján belül. Számos redox-köztitermékkel jár, hogy az elektronok mozgását az elektrondonoroktól az elektron-akceptorokig irányítsák. Végül az elektrontranszfer során felszabaduló energiát felhasználva az ATP-t az ATP-szintáz előállítja. Az a folyamat, amely az ADP-t a napfény energia felhasználásával foszforilezi ATP-ként, fotofoszforilezésnek nevezik. A fotoszintézis során történik. A fotofoszforiláció két fő módon történik; ciklikus fotofoszforilezés és nem ciklikus fotofoszforilezés. Az oxidatív foszforiláció a mitokondriumokban, a fotofoszforiláció pedig a kloroplasztokban fordul elő. Ez a különbség az oxidatív foszforilezés és a fotofoszforiláció között.
Töltse le a PDF-fájlt Oxidatív foszforiláció és fotofoszforiláció
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség az oxidatív fotofoszforiláció és a fotofoszforiláció között
