Humanizmus vs viselkedés
A humanizmus és a behaviorizmus fontos iskolák a pszichológia területén, mint ilyen, a humanizmus és a behaviorizmus közötti különbség ismerete elengedhetetlen a pszichológia iránt érdeklődők számára. A pszichológia, az emberi mentális folyamatok és viselkedés tudományos vizsgálata számos megközelítést alkalmaz, amelyeket pszichológiai iskoláknak is tekintenek. Ezek elengedhetetlenek voltak a pszichológia területének fejlődéséhez. Két ilyen iskola a humanizmus és a behaviorizmus. Minden megközelítés az emberi elme és viselkedés megértésének egyedi módját mutatja be. Egyszerűen meghatározva, a behaviorizmus figyel az emberek külső viselkedésére, és figyelmen kívül hagyja a nem megfigyelhető mentális folyamatokat. A humanizmus viszont az egyént összességében vizsgálja. A fő különbség a humanizmus és a behaviorizmus között, a két gondolkodástehát az irányváltás a külső viselkedésről az egész lényre. Ez a cikk megpróbálja leírni ezt a két megközelítést, és rávilágítani a különbségekre.
Mi a biheiviorizmus?
A biheiviorizmus egy gondolati iskola, amely az 1920-as években alakult ki. Ivan Pavlov, John B. Watson és BF Skinner néhány prominens személyiség, akik felelősek voltak a behaviorizmus növekedéséért. Aggódott az egyének külső viselkedése miatt, és figyelmen kívül hagyta az elme jelentőségét, mivel ez nem volt megfigyelhető. Úgy vélték, hogy a viselkedés objektív, megfigyelhető és a szervezet válasza az ingerekre, amelyek utat nyitottak az emberi pszichológia megértéséhez. A viselkedéskutatók kiemelt szerepet kaptak a laboratóriumi kutatásokban, és az empirizmusra összpontosítottak. A biheiviorizmus a determinizmus, az eksperimentalizmus, az optimizmus, az anti-mentalizmus és a természet elleni ápolás gondolatán alapszik.
A behaviorizmusról szólva Pavlov klasszikus kondicionálásának elmélete és Skinner operáns kondicionálása elméletek jelentősek. A klasszikus kondicionálás elmagyarázza, hogy bizonyos tanulás önkéntelen érzelmi és pszichológiai válaszoknak köszönhető. Az operáns kondicionálás viszont magában foglalja az önkéntes, kontrollálható magatartások kondicionálását. A viselkedéskutatók kiemelik, hogy az emberi viselkedés megtanult, megerősítéssel és büntetéssel megváltoztatható.
Mi a humanizmus?
A behaviorizmustól eltérően a humanizmus más megközelítést alkalmaz a pszichológiában, ahol az egyént egészére tekintenek. Úgy gondolták, hogy minden ember egyedülálló és szabad ügynök, aki képes arra, hogy a lehető legteljesebben el tudja érni veleszületett lehetőségeit. Az egyénre nézve inkább a szemléletet alkalmazzák a helyzeten belül, mint a megfigyelő nézőpontját. A tanácsadás során ezt empatikának is nevezik, ahol a megfigyelő bejutna annak a szemszögébe, aki szembesül a helyzettel.
Carl Rogers és Abraham Maslow ennek a gondolati iskolának a kiemelkedő alakjai, és hatalmas mértékben hozzájárultak fejlődéséhez. Különösen Maslow szükségleteinek hierarchiája azt a képet mutatja be, hogy az egyén képes elérni az önmegvalósítás olyan szintjét, amely a legmagasabb forma, amelyet az egyén elérhet. Ennek eléréséhez azonban az embereknek bizonyos szükségleteket kell megszerezniük, nevezetesen biológiai szükségleteket, biztonsági igényeket, szeretet- és összetartozási igényeket, önértékelési igényeket és végül önmegvalósítást. Egy másik jelentős elmélet Carl Rogers személyközpontú elmélete, amelyet a tanácsadás során használnak. Képet mutat be az egyénről, mint veleszületetten pozitív személyről. Az elmélet az én fogalmát magyarázza, amely az egyén valós énjéből és ideális énjéből áll. Rogers úgy véli, hogy amikor ez a két én közel van egymáshoz és egybeesik, akkor ez pozitív feltételeket teremt az önfejlődéshez. Mint látható, a humanizmus fókusza eltér a biheiviorizmus fókuszától
Mi a különbség a humanizmus és a biheiviorizmus között?
• A biheiviorizmus a gondolkodási iskola, amely az egyének külső viselkedésére összpontosít, míg a humanizmus az egyénre összpontosít.
• A biheiviorizmusnak nagyon tudományos alapja van, és a kísérletezést használja a viselkedés megértésének eszközeként
• A humanizmus viszont meglehetősen szubjektív, és nem túl tudományos alapú, mint behaviorizmus.
• A humanizmus meghaladja a viselkedést, és az emberi érzelmekre is összpontosít.
• A humanizmus elutasítja a behavioristák feltételezését a determinizmusról, és úgy véli, hogy az emberek a szabad akarat képviselői.
Képek jóvoltából:
