Moment vs Momentum
A pillanatok és a lendület a fizikában megtalálható fogalmak. A lendület egy meghatározott fizikai tulajdonság, míg a pillanat egy tág fogalom, amelyet sok esetben alkalmaznak annak mérésére, hogy egy fizikai tulajdonság milyen hatással van egy tengely körül, és hogyan oszlik meg a tengely körül.
Pillanat
A pillanatok általában valamilyen fizikai mennyiség hatásának mérésére utalnak egy tengely körül. Ezt a mértéket a fizikai mennyiség és a tengelyre merőleges távolság szorzata adja. Az erő pillanata, a tehetetlenségi nyomaték és a poláris tehetetlenségi nyomaték a mechanikában megtalálható példák ennek a koncepciónak az alkalmazására. Ezt a koncepciót tovább terjesztik olyan területekre, mint a statisztikai elmélet, ahol a véletlen változók pillanatait tárgyalják.
Ha nincs megadva, akkor a pillanat általában egy erő pillanatára vonatkozik, amely az erő forduló hatásának mértéke. Az erő pillanatát Newton méterben (N m) mérik az SI rendszerben, amely hasonlít a mechanikai munka egységéhez, de teljesen más jelentést hordoz.
Erő alkalmazása esetén az erő hatásmezőjétől eltérő pont körül fordulási hatást vált ki. Ennek a hatásnak vagy a pillanatnak az értéke egyenesen arányos az erő nagyságával és a ponttól az erővel merőleges távolsággal.
Egy erő pillanata = Erő × Merőleges távolság a ponttól az erőig
Pillanat τ = F × x
Ha egy erőrendszernek nincsenek eredő momentumai, azaz ∑τ = 0, akkor a rendszer forgási egyensúlyban van. Amikor egy erő pillanatának fizikai érzéke van, gyakran „nyomatéknak” nevezik.
A tehetetlenségi pillanat a test tömegének a tengely körüli eloszlásának mértéke. Kiszámítja az egyes pontok tömegtermékeinek és az adott ponttól a tengelytől mért távolság összességével.
Ha m i az i pont tömege, és r i az adott tengelytől az adott ponttól mért távolság, a tehetetlenségi nyomatékot a következő adja meg:
Diszkrét ponttömeg-rendszer I = ∑m i
Merev test esetén I = ∫m i r i 2
Fontos tényező a fizikai rendszerek forgó mozgásának mérlegelésekor.
A pillanat fogalmát a fizika számos esetben alkalmazzák, különösen a mechanikában, de minden esetben meghatározza valamilyen fizikai tulajdonság hatását egy tengely körül egy távolságban.
• Az elektromos dipólus pillanat a két vagy több töltés közötti töltéskülönbség és irány mérése.
• A mágneses pillanat a mágneses forrás erősségének mértéke.
• A tehetetlenségi pillanat az objektum forgási sebességének változásával szembeni ellenállásának a mértéke.
• A nyomaték vagy a momentum az erő hajlama arra, hogy egy tárgyat egy tengely körül forgasson.
• A hajlítónyomaték olyan pillanat, amely egy szerkezeti elem hajlítását eredményezi.
• A terület első pillanata az objektum olyan tulajdonsága, amely ellenáll a nyírófeszültségnek.
• A terület második mozzanata az objektum olyan tulajdonsága, amely hajlítással és elhajlással szembeni ellenálló képessége.
• A poláris tehetetlenségi nyomaték egy objektum tulajdonsága, amely a torzióval szembeni ellenállással függ össze
• A képmomentum egy kép statisztikai tulajdonsága.
• A szeizmikus pillanat a földrengés méretének mérésére használt mennyiség.
Lendület
A lendület (lineáris momentum) a tömeg és a sebesség szorzata. Ez a rendszer egyik legfontosabb fizikai mennyisége, és konzervált tulajdonság az univerzumban, mikroszkopikus és makroszkopikus szinten egyaránt.
Lendület = tömeg × sebesség ↔ P = mv
A tömeg skalár, a sebesség pedig vektor. A vektor és a skalár szorzata vektor. Ezért a lendület egy vektormennyiség, amelynek nagysága és iránya van.
A lendület közvetlenül kapcsolódik egy részecske, egy test vagy egy rendszer mozgásállapotához, és gyakran használják a fizikai rendszerek változásainak leírására. A lendületet a legfontosabb fizikai fogalmak követésére használják;
A lendület megőrzésének egyetemes törvénye:
Ha a kiegyensúlyozatlan külső erők nem hatnak egy rendszerre, akkor a rendszer teljes lendülete állandó.
Ha ∑F külső, rendszer = 0, akkor ∑mv rendszer = állandó ↔ ∆mv rendszer = 0
Newton második törvénye:
A testre ható eredő erő arányos a test lendületének változásának sebességével, és a lendület változásának irányába mutat.
F eredő ∝ dmv / dt ≈ ∆mv / ∆t
Az impulzus meghatározásából (I)
I = F∆t = ∆mv
A tengely körüli lineáris momentum pillanatát definiálják a szögimpulzusnak. Megmutatható, hogy a szögimpulzus megegyezik a test / rendszer szögsebességének és tehetetlenségi nyomatékának szorzatával az adott tengely körül.
Szögimpulzus = ∑mv i r i 2 = Iω
Mi a különbség a Moment és a Momentum között?
• A lendület a test tömegének és tömegének szorzata. A pillanat olyan fogalom, amely a fizikai tulajdonság tengely körüli hatásának mérését adja meg. Megadja az eloszlás mértékét is.
• A momentum vektor, míg a momentumok lehetnek vektorok vagy skalárok.
• A lendület a világegyetem konzervált tulajdonsága, független a referenciakerettől. A pillanatok a figyelembe vett tengelytől függenek.
• A tengely körüli lineáris momentum momentuma az adott tengely körüli szögmomentum.
