Fő különbség - Sav-bázis titrálás és Redox-titrálás
Általában titrálást alkalmaznak egy ismeretlen oldat (analit) koncentrációjának meghatározására. A leggyakrabban alkalmazott két titrimetrikus módszer a sav-bázis titrálás és a redox titrálás. A legfontosabb különbség a sav-bázis titrálás és a redox-titrálás között a titráló és az analit között zajló reakció jellege a titrálás során. Sav-bázis titrálásnál semlegesítési reakció, redox-titrálás esetén pedig redox-reakció (oxidáló és redukciós reakció) megy végbe. Az indikátorok használata a leggyakrabban alkalmazott módszer a reakció végpontjának meghatározására.
Mi az a sav-bázis titrálás?
Sav-bázis titrálásnál savat (savas titrálás) vagy bázist (bázikus titrálás) használunk titrálószerként. A savas titrálás során alkalmazott savakra példaként említhető a H 2 SO 4, a HCl vagy a HNO 3. A legtöbb esetben alkalmazott bázikus titrálók a NaOH, a K 2 CO 3 vagy a Na 2 CO 3. A sav-bázis titrálások a következők szerint osztályozhatók: a sav és a bázis.
- Erős sav - erős bázis titrálás
- Erős sav- gyenge bázis titrálás
- Gyenge sav - erős bázis titrálás
- Gyenge sav - gyenge bázis titrálás
A legtöbb sav-bázis titrálás során indikátorokat használnak a reakció végpontjának meghatározására. Különböző indikátorokat használunk a titrálás típusától függően, amint azt fentebb említettük.
Mi az a redox-titrálás?
A redox-titrálás redox-reakcióval jár. A redox-reakciónak két reakciója van; oxidációs reakció és redukciós reakció. Mind az oxidációs, mind a redukciós folyamatok egyszerre zajlanak le, lehetővé téve számunkra a reakció befejeződésének meghatározását. Ezt a titrálás végpontjának is nevezik. Ezt többféleképpen lehet meghatározni; indikátor elektródák, redox indikátorok (a indikátor más színt produkál oxidáció-redukció állapotban) és nem redox indikátorok segítségével (az indikátor színt ad, ha felesleges mennyiségű titránt adunk hozzá).
Mi a különbség a sav-bázis titrálás és a redox titrálás között?
A reakció jellege:
Sav-bázis titrálás: A sav-bázis titrálás semlegesítési reakciót tartalmaz az analit (az ismeretlen koncentrációjú oldat) és a savas vagy bázikus titráló között.
Redox-titrálás: A redox-reakció oxidációs és redukciós reakciót tartalmaz az analit és a titráns között. Nincs olyan szabály, hogy a komponens oxidálódna, és melyik csökkenti. Vagy az analit, vagy a titráns oxidálódik, és a fennmaradó komponens ennek megfelelően csökken.
A végpont meghatározása:
Sav-bázis titrálás: Általában pH-indikátort, pH-mérőt vagy vezetőképesség-mérőt használnak a sav-bázis titrálás végpontjának meghatározására.
Redox-titrálás: A redox-reakció végpontjának meghatározására leggyakrabban alkalmazott módszerek egy potenciométer vagy egy redox-indikátor használata. De leggyakrabban az analit vagy a titráns színez a végponton. Tehát ezekben az esetekben nincs szükség további mutatókra.
Példák:
Sav-bázis titrálás:
Különböző cikk a táblázat előtt
| típus | Reakció (indikátor) |
| Erős sav - erős bázis titrálás | HCl + NaOHàNaCl + H 2 O (Phenolphthalein / Metilnarancs) |
| Erős sav - gyenge bázis titrálás | HCl + NH 3 - NH 3 Cl (metil narancs) |
| Gyenge sav - erős bázis titrálás | CH 3 COOH + NaOHà CH 3 COONa + H 2 O (fenolftalein) |
| Gyenge sav – gyenge bázis titrálás | CH 3 COOH + NH 3 àCH 3 COO - + NH 4 + (Nincs megfelelő mutató) |
Redox-titrálás:
2 KMnO 4 + 5 H 2 C 2 O 4 + 6 HCl → 2 MnCl 2 + 2KCl + 10 CO 2 + 8 H 2 O
(+7) (+3) (+2) (+4)
A fenti reakcióban a permanganát redukálódik, miközben az oxálsav oxidálódik. Amikor a reakció befejeződik, a permanganát lila színe színtelenné válik.
KMnO 4 + 5FeCl 2 + 8HCl → 5FeCl 3 + MnCI 2 + KCI + 4H 2 O
(+7) (+2) (+3) (+2)
Kép jóvoltából:
1. A gyenge sav erős bázissal való titrálása A Quantumkinetics (Saját munka) [CC BY 3.0], Wikimedia Commons útján
2. Willwood [CC BY-SA 3.0] „Winkler titrálás előtti titrálása” a Commons-on keresztül
