Empirizmus és racionalizmus
Az empirizmus és a racionalizmus a filozófia két gondolkodási iskolája, amelyeket különböző nézetek jellemeznek, ezért meg kell érteni őket a köztük lévő különbségek tekintetében. Először határozzuk meg ezt a két gondolatot. Az empirizmus ismeretelméleti álláspont, amely kimondja, hogy a tapasztalatnak és a megfigyelésnek kell lennie az ismeretszerzés eszközének. Másrészről a racionalizmus filozófiai álláspont, amely úgy véli, hogy a véleményeknek és a cselekedeteknek inkább ésszerűnek kell lenniük, mint vallási meggyőződésnek vagy érzelmeknek. A két filozófiai álláspont közötti fő különbség a következő. Míg a racionalizmus úgy véli, hogy a tiszta ész elegendő a tudás előállításához, az empirizmus úgy véli, hogy nem az. Az empirizmus szerint megfigyelés és tapasztalat útján kell létrehozni. E cikk segítségével vizsgáljuk meg a két filozófiai gondolat közötti különbségeket, miközben átfogóan megértjük az egyes álláspontokat.
Mi az empirizmus?
Az empirizmus ismeretelméleti álláspont, amely kimondja, hogy a tapasztalatnak és a megfigyelésnek kell lennie az ismeretszerzés eszközének. Egy empirikus azt állítaná, hogy az ember nem ésszel rendelkezhet az Istennel kapcsolatos tudással. Az empirizmus úgy véli, hogy a létezéshez kapcsolódó mindenféle tudás csak tapasztalatból származhat. A tiszta oknak nincs helye a világról szóló ismeretek megszerzésére. Röviden elmondható, hogy az empirizmus pusztán a racionalizmus tagadása.
Az empirizmus azt tanítja, hogy nem szabad ésszerűségből megpróbálnunk érdemi igazságokat megismerni Istenről és a lélekről. Ehelyett egy empirikus két projektet javasolna, nevezetesen konstruktív és kritikus. A konstruktív projekt középpontjában a vallási szövegek kommentárjai állnak. A kritikus projektek célja annak kiküszöbölése, amelyet állítólag a metafizikusok ismertek. Valójában az eliminációs folyamat tapasztalatokon alapszik. Így elmondható, hogy az empirizmus inkább a tapasztalatra, mint a tiszta észre támaszkodik.
David Hume empirikus volt
Mi az a racionalizmus?
A racionalizmus egy filozófiai álláspont, amely úgy véli, hogy a véleményeknek és a cselekedeteknek az értelemen kell alapulniuk, nem pedig a vallási meggyőződésen vagy érzelmeken. A racionalista azt mondaná, hogy puszta ésszel meg lehet szerezni Isten ismeretét. Más szavakkal, a tiszta ok elegendő ahhoz, hogy az ember alaposan megértse a Mindenhatót.
Ez a két nézőpont akkor is különbözik egymástól, ha elfogadják a tudás forrásait. A racionalizmus hisz az intuícióban, míg az empirizmus nem hisz az intuícióban. Fontos tudni, hogy a matematika tárgyát tekintve racionalisták lehetünk, de a többi fizikai tudományt tekintve empirikusak is lehetünk. Az intuíció és a dedukció jó lehet a matematika szempontjából, de nem biztos, hogy más fizikai tudományok számára. Ezek a finom különbségek az empirizmus és a racionalizmus között.
Platón hitt a racionális belátásban
Mi a különbség az empirizmus és a racionalizmus között?
• Az empirizmus és a racionalizmus definíciói:
• Az empirizmus ismeretelméleti álláspont, amely kimondja, hogy a tapasztalatnak és a megfigyelésnek kell lennie az ismeretek megszerzésének eszközeként.
• A racionalizmus olyan filozófiai álláspont, amely úgy véli, hogy a véleményeknek és a cselekedeteknek ésszerűségen kell alapulniuk, nem pedig vallási meggyőződésen vagy érzelmeken.
• Nézetek Istenről:
• Egy empirikus azt állítaná, hogy nem lehet ésszel rendelkezni Istennel kapcsolatos ismeretekkel. Az empirizmus úgy véli, hogy a létezéshez kapcsolódó mindenféle tudás csak tapasztalatból származhat.
• A racionalista azt állítaná, hogy puszta ésszel meg lehet szerezni Isten ismeretét.
• Csatlakozás:
• Az empirizmus pusztán a racionalizmus tagadása.
• Tanítások:
• Az empirizmus azt tanítja, hogy ne próbáljunk ésszerűségből tudni érdemi igazságokat Istenről és a lélekről.
• Egy empirikus két projektet ajánl, nevezetesen konstruktív és kritikus.
• A racionalizmus a tiszta ész követését kéri.
• Intuíció:
• Az empirizmus nem hisz az intuícióban.
• A racionalizmus hisz az intuícióban.
Képek jóvoltából: David Hume és Plato a Wikicommonson keresztül (Public Domain)
