Fő különbség - abszolutizmus és relativizmus
Az abszolutizmus és a relativizmus két fogalom, amelyek sok kifejezéshez kapcsolódnak, bár kulcsfontosságú különbség van e két szó között. Az abszolutizmus objektíven közelíti meg a dolgokat, és helyesnek vagy rossznak tekinti a cselekvést. Ebben az értelemben nincs középút. Egy cselekvés lehet helyes is, ha nem is helytelen. Másrészt a relativizmus elutasítja az objektív elemzés ezen álláspontját, és kifejti, hogy az emberi cselekedetek nem sorolhatók merev kategóriákba helyesnek vagy rossznak. Ehelyett a relativizmus kiemeli, hogy a cselekvés mindig relatív, ezért ami számomra helyesnek tűnik, az a nézőpontomon, a kontextusomon és a tapasztalatomon alapszik. Ez személyenként eltérhet. Ez a cikk megpróbálja átfogóan megérteni az abszolutizmust és a relativizmust, kiemelve az egyes álláspontok közötti különbségeket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy amikor ezeket a fogalmakat használjuk, akkor különféle területeken, például etikán, erkölcsön, politikán stb. Használhatók. A cikk holisztikus megközelítést alkalmaz.
Mi az abszolutizmus?
Az abszolutizmus objektíven közelíti meg a dolgokat, és helyesnek vagy rossznak tekinti a cselekvést. Ezen elv szerint a cselekvés kontextusának nagyon kevés jelentősége van. A hangsúly csak a cselekvésen van. Ez alapján helyesnek vagy rossznak (sőt jónak vagy rossznak) tekintik. Még akkor is, ha a cselekvés körülményei szigorúak, ezt figyelmen kívül hagyják.
Ennek további tisztázása érdekében használjuk az abszolutizmus erkölcsi abszolutizmusnak nevezett ágát. Az erkölcsi abszolutizmus szerint minden erkölcsi kérdésre helyes vagy rossz válasz adható. A kontextust nem tartják fontosnak, ezért a cselekedetek eredendően erkölcsivé vagy erkölcstelenné válnak. Az abszolutizmus egyik legfontosabb jellemzője, hogy figyelmen kívül hagyja az egyén vagy a csoport szándékait, meggyőződését vagy céljait. Ezért a történelem folyamán az abszolutizmust még a jogrendszerek is előnyben részesítik, mivel könnyebb betartani a törvényeket, ha merev vagy helyes válasz van. Ez a legtöbb vallásban is észrevehető.
Mi a relativizmus?
A relativizmus elutasítja a cselekvések objektív elemzését, és kifejti, hogy az emberi cselekedetek nem sorolhatók merev kategóriákba helyesnek vagy rossznak. A relativizmus hangsúlyozza annak a kontextusnak a fontosságát, amelyben egy cselekvés zajlik, és figyelmet fordít az egyén vagy a csoport szándékaira, meggyőződésére és céljaira. Ezért lehet kijelenteni, hogy a megközelítés nem túlzottan objektív.
Ha az erkölcsi relativizmusra összpontosítunk, hogy összehasonlítást folytassunk az abszolút relativizmussal, az egyik legfontosabb különbség az, hogy nem diktál semmilyen egyetemes erkölcsi igazságot, hanem felismeri a viszonyok (kulturális, egyéni, társadalmi) viszonylagos jellegét.
Mi a különbség az abszolutizmus és a relativizmus között?
Az abszolutizmus és a relativizmus meghatározása:
Abszolutizmus: Az abszolutizmus objektíven közelíti meg a dolgokat, és helyesnek vagy rossznak tekinti a cselekvést.
Relativizmus: A relativizmus elutasítja a cselekvések objektív elemzését, és kifejti, hogy az emberi cselekedetek nem sorolhatók merev kategóriákba helyesnek vagy rossznak.
Az abszolutizmus és a relativizmus jellemzői:
Kontextus:
Abszolutizmus: Az abszolutizmusban a kontextust figyelmen kívül hagyják.
Relativizmus: A relativizmusban felismerik a kontextust.
Tárgyilagosság:
Abszolutizmus: Az abszolutizmus nagyon objektív.
Relativizmus: A relatív megközelítés nem túl objektív.
Merevség:
Abszolutizmus: Az abszolutizmus merev helyes vagy rossz válaszokból áll.
Relativizmus: A relativizmus nem merev helyes vagy rossz válaszokból áll.
Kép jóvoltából:
1. Tintoretto allegória, amelyet a Tintoretto [Public Domain] -nek tulajdonítottak a Wikimedia Commonson keresztül
2. Az egység kérdése: Hamiltonmatt1234 (saját munka) [CC BY-SA 3.0], a Wikimedia Commonson keresztül
